Oktatás
Norman Ernest Borlaug Zöld Forradalmának legfontosabb előnye mellett - vagyis hogy eszközt adott a kevésbé fejlett vidéknek ahhoz, hogy saját termelésből fedezze élelmiszerszükségletét - akadt egy komoly hátránya is: az általa terjesztett modern, kemizált mezőgazdaság ipari méreteket öltő műtrágya és növényvédőszer felhasználása következtében az élővilág, a talaj és a természeti környezet állapota romlásnak indult.
A "zöld géntechnika", a mezőgazdasági haszonnövények génmódosítása az ezredforduló éveinek talán legjelentősebb agrártudományi eredménye. A génmódosított növények termesztésével csökkenthetjük a mezőgazdaság környezetterhelését, egészségesebbé tehetjük táplálkozásunkat, forradalmasíthatjuk az állatok takarmányozását és az ipari alapanyagok előállítását, valamint talán fedezhetjük a gazdaság és a társadalom energiaszükségletének jelentős részét is.
Az esélyegyenlőség szót sokkal gyakrabban halljuk, mint az esélyegyenlőtlenséget (bár a diszkriminációt már gyakrabban) és ezek hallatán sok minden eszünkbe juthat. Kik azok, akik veszélyeztetettek, akik nem indulnak egyenlő eséllyel az élet valamely területén? Szegények, fogyatékosok, romák és más kisebbségek, nők-férfiak (és a sor folytatható).
A természet károsítása nem napjainkban kezdődött. Már az ipari forradalom idején (a XVIII. század második felétől) folyamatosan igénybe vettük környezetünk megújuló erőforrásait, de a felhasználás csak mostanra érte el azt a szintet, amely már jelentős negatív hatással van közvetlen és tágabb környezetünkre, természeti értékeinkre.
Ha a vidékről, vidékfejlesztésről beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül a klímaváltozásra utaló jelenségek és az azokkal foglalkozó tanulmányok mellett, hiszen a mezőgazdaság - mint alapanyag- és élelmiszertermelő ágazat - az arra épülő feldolgozóipar, és a vidék alternatív jövedelemszerzési lehetőségeinek többsége egyaránt klíma- és időjárás-függőek.
Balaton, Viharsarok, Tisza-tó, Dömsöd, Borsod, Őriszentpéter, Szépasszony-völgye, Mezőkövesd, Sopron, Taljándörögd, Homrogd, Nagyszékely. Ha egy olyan térség, táj vagy település nevét meghalljuk, amellyel valaha is közvetlen kapcsolatunk volt, szinte mindannyiunkban emlékek idéződnek fel: érzések, hangulatok, hangok, ízek, illatok.
Több fejezetben is utaltunk arra, hogy az agrárpolitikán túl kulcskérdéssé vált a vidékfejlesztés, s míg korábban az elmaradottság alapján ítélték támogatandónak az egyes területeket, mára általános érvényűvé vált az a szemlélet, hogy a vidéket sajátos tulajdonságaik alapján kell a várostól eltérően, speciális módon segíteni (rural preference).