A régiók fejlettségbeli különbsége
Egy ország, régió gazdasági fejlettségének kifejezésére általánosan elfogadott mérőszám a GDP (Gross Domestic Product = bruttó hazai termék) egy főre jutó értéke.
Keresés
Oktatás - Vidékfejlesztési e-learning
Tartalomjegyzék
A tartalomjegyzék segít eligazodni a tananyagban. A tartalomjegyzék pontjaira kattintva rögtön a kedvenc résznél kezdheti a tanulást. Ha a kiválasztott részt megtanulta, a tartalomjegyzékhez visszatérve folytathatja a tanulást a következő fejezetettel.
1. A vidékfejlesztési menedzsment alapjai
1.1 Globalitás, regionalitás és lokalitás a vidékfejlesztésben
1.1.1 A globalizáció
1.1.2 Regionalitás
1.1.3 Lokalitás
1.2 Térségi versenyképesség és az innováció
1.2.1 Globalitás, regionalitás és lokalitás a vidékfejlesztésben
1.2.2 A térségi versenyképesség és az innováció
1.2.3 Innováció a vidékfejlesztésben
1.3 A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés kapcsolata
1.3.1 Agrártörténet
1.3.2 A multifunkcionális mezőgazdaság és a vidékfejlesztés
1.3.3 Fenntarthatóság és vidékfejlesztés
1.4 A vidéki Magyarország
1.4.1 A települések száma, a népesség aránya
1.4.2 A kistérségek rendszere
1.4.3 A vidékfejlesztés nagy egyéniségei
Somogyi Imre
Erdei Ferenc
Wangari Muta Maathai
Muhammad Yunus (Junus)
Franz Fischler
Norman Ernest Borlaug
Bjorn Lomborg
1.5 A vidék helyzete Magyarországon
1.5.1 A kistérségek fejlettségének összehasonlítása
1.5.2 A vidékfejlesztéshez kapcsolódó tévhitek
1.6 Vidékpolitika - strukturális politika
1.6.1 Az Európai Unió vidékpolitikájának változása napjainkig
1.6.1.1 A mezőgazdasági termelés támogatásától a vidékfejlesztésig
1.6.1.2 Vidékfejlesztési politika 2007-2013
1.6.2 A közös regionális politika fejlődése
1.6.2.1 A pénzügyi szolidaritás eszköze - a Strukturális Alapok
1.6.2.2 A regionális politika alapelvei
1.6.2.3 A strukturális politika célkitűzései 1994-1999
1.6.2.4 A strukturális politika célkitűzései 2000-2006
1.6.2.5 A strukturális politika célkitűzései 2007-2013
1.6.3 Vidékfejlesztési politika Magyarországon
2. A tervezés módszertana
2.1 Adatgyűjtés
2.2 STE(E)P elemzés
2.3 SWOT elemzés
2.4 A kistérség érintettjeinek vizsgálata
2.5 Problémafa-Célfa
2.6 Előrejelzések a tervkészítéshez
2.7 Versenyhelyzet-elemzés
2.7.1 Porter "öt erő" modellje
2.7.2 Sikeres versenystratégiák
2.7.3 A piaci árverseny tapasztalati görbéje
2.7.4 Méretgazdaságosság, együttműködés, a fejlesztés célfüggvényei
2.8 Logikai keretmátrix
3. Gazdaság és piac
3.1 Termőhely és termesztési körzet
3.2 A vidék energiája: a szántóföld, mint energiaforrás
3.2.1 Helyzetkép az energiafelhasználásról
3.2.2 Alternatív megoldások
3.3 Ökológiai gazdálkodás, biotermékek piacai
3.3.1 Az ökológiai gazdálkodás jelentősége a világon és magyarországi helyzete
3.3.2 A biotermesztés gazdaságtana
3.3.3 Az ökológiai termesztés és a piac
3.3.4 Az ökológiai termesztés és a vidékfejlesztés
3.4 Növényi génmódosítások gazdasági és társadalmi hatásai
3.4.1 A génmódosítás biológiai szükségszerűsége
3.4.2 A génmódosítás előnyei
3.4.3 Félelmek és veszélyek
3.4.4 Kockázatok és kezelésük
3.4.5 Koegzisztencia
4. Ember és munka
4.1 Esélyegyenlőség
4.1.1 Egyenlőtlenségi elméletek
4.1.2 Esélyegyenlőség-egyenlőtlenség Magyarországon
4.1.2.1 Társadalmi egyenlőtlenségek
4.1.2.2 Területi egyenlőtlenségek és okai
4.1.2.3 Nemzetiségek
4.1.2.4 Oktatási egyenlőtlenség
4.1.2.5 Nők
4.1.3 Az esélyegyenlőség intézményrendszere
4.2 Modern kalákák, szívességcserék
5. Környezet és természet
5.1 Természetvédelem, ökológiai folyosók, zöldutak
5.1.1 Természetvédelem kezdetei, kialakulása
5.1.2 Nemzetközi egyezmények
5.1.3 Az Európai Unió természetvédelme
5.1.4 Magyarország és a természetvédelem
5.2 Környezetgazdálkodás - környezetpolitika
5.2.1 Az Európai Unió környezetpolitikája
5.2.2 Az Európai Unió környezetvédelmi akcióprogramjai
5.3 A klímaváltozás hatásai Magyarországon
5.3.1 A klímaváltozás jelei
5.3.2 A VAHAVA projekt
5.3.3 A klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi és hazai állásfoglalások
5.3.4 Éghajlati tendenciák Magyarországon
5.3.5 A klímaváltozás hatása a vidékre
6. Marketing és kereskedelem
6.1 Régió-, térség- és településmarketing
6.2 Vidéki turizmus, falusi turizmus
6.3 Direktmarketing: a magyar vidék termékeinek közvetlen értékesítése
6.4 Kereskedelem és márka
6.5 Protekcionizmus, fair trade
6.6 Áruk és szolgáltatások testreszabása, precíziós marketing
6.7 Az élelmiszer és az üzlet
6.7.1 A fogyasztói attitűd változása
6.7.2 Táplálkozásunk és az élelmiszerbiztonság
7. A közösség és a vidékfejlesztési intézményrendszer helyi elemei
7.1 Az aprófalvak és a tanyavilág speciális problémái
7.1.1 A falugondnokság, falugondnoki szolgálat
7.1.2 A falugondnokság és az Európai Unió
7.2 Teleházak a vidékfejlesztés szolgálatában
7.2.1 Teleházak
7.2.2 Távoktatás, távtanulás, távmunka
7.3 Felnőttoktatás és népfőiskolák a vidékfejlesztésben
7.4 Nemzeti vidéki hálózat, helyi vidékfejlesztési irodák
7.5 Falugazdászok
7.6 Szociális földprogramok
8. Esettanulmányok: térségi innováció a gyakorlatban
8.1 Vidék- és agrárfejlesztési program Tolna megye három együttműködő kistérségében (TORCH = Tolna county Rural Change Program)
8.2 Nagyszékely
8.3 Kisvejke
8.4 High-tech áfonya
Ellenőrző kérdések
Itt találja meg a tanuláshoz elengedhetetlen ellenőrző kérdéseket, amelyek segítenek abban, hogy tesztelje tudását. Természetesen a tanárok is használhatják diákjaik vizsgáztatására.
Teleházak a vidékfejlesztés szolgálatában
Egy évtizeddel, de akár csak néhány évvel ezelőtt is, ha kimondtuk azt a szót, "teleház", többnyire csodálkozó és kérdő tekintetekkel találkoztunk. A fogalom ma már bevonult a köztudatba, legalább is a vidéken élők többsége és a vidékfejlesztéssel foglalkozók körében.
Termőhely és termesztési körzetek
A perspektívikus termékekhez, a "hungarikumok"-hoz kapcsolódó régi hiedelmünk - és egyben a magyar mezőgazdák többé-kevésbé szilárd meggyőződése is, hogy természeti és társadalmi erőforrások tekintetében kompetitív (divatosabban, de nem egészen szabatosan komparatív) előnyeink vannak, és ezek kedvezően befolyásolják távlati versenyképességünket az európai piacokon.
Esettanulmányok: térségi innováció a gyakorlatban
A vidéki környezetre hagyományosan jellemző a konzervativizmus az új dolgok létrehozásában, illetve elfogadásában. A történéseket leggyakrabban nem maga a néha már katasztrofális helyzet váltja ki, a közvetlen kiváltó ok általában egy "friss szemmel" néző betelepülő vagy azok csoportja.
Az aprófalvak és a tanyavilág speciális problémái
A vidék - és különösen az elmaradott vidék - a gazdasági gondok mellett szociális problémákkal is küzd. A lakóhelyből fakadó szociális egyenlőtlenségek leginkább az aprófalvakban és a tanyavilágban érzékelhetőek, és ezek csökkentésének egyik útja a falugondnoki szolgálat kiépítése. Ma már országszerte köztudott, hogy az élet minősége egyébként azonos helyzetű aprófalvak között ott jobb, ahol (jól) működő falugondnoki szolgálat van.
Oldal 1 / 5
Copyright © 2010 BCE Menedzsment és Marketing Tanszék | Kapcsolat