A kezdetben misztikus formában megjelenő jövőkutatás, a futurológia napjainkra használható tudománnyá fejlődött, szerényebb változata az előrejelzés vagy más néven a prognosztika pedig az üzleti tervezés nélkülözhetetlen alapjává vált.

A szakirodalom megkülönbözteti az intuitív (soft) és a statisztikán alapuló, objektív (hard) módszereket.

A gazdasági előrejelzés intuitív módszereinek egyike a szcenárió-elemzés, amely a lehetséges változatok szemléltetésére látszik alkalmasnak.

A versenyképes kistérség vagy gazdaság számára a stratégiai tervezés szakértői szerint elengedhetetlen kellék a szcenárió-elemzéssel készült jövőkép. Kialakításához feltétlenül szükséges a jelenlegi helyzet alapos, tényeken alapuló ismerete, az ezekből kialakított konzisztens, nem ellentmondásos elemeket tartalmazó jövőkép-változatok felvázolása. Az objektív elemeken kívül persze becsülni kellene hozzá a világ általános társadalmi, szociális, környezeti és gazdasági trendjeit, a bekövetkező eseményeket és a véletleneket. A legnehezebben előrejelezhető tényezők lehetnek a legfontosabbak: az önbeteljesítő hiedelmek és várakozások.

A statisztikákon alapuló objektív (hard) előrejelzésnek két alapvető típusát különböztetik meg: az ok-okozati kapcsolatokat feltárót és a tisztán csak az idősorok elemzésén alapulót. Az előbbi, a kauzális típus az összes ható tényezők, ezek összefüggéseit és a hatás módját keresi egzakt formában. Az idősorok elemzésén alapuló gazdasági előrejelzésnél a rendszert fekete doboznak tekintjük, amire számos okunk lehet; a legkézenfekvőbb közülük, hogy esetleg nem is ismerjük a ható tényezőket, vagy megelégszünk az előrejelzés tényével és nem kutatjuk feltétlenül az okokat. Mégsem ez a gyakori, hanem az, hogy a tényezőket ismerjük ugyan, de működésüket nem értjük meg teljesen, vagy hatásuk mérése nehézségekbe ütközik, esetleg egyáltalán nem kvantifikálhatók.

Bizonyos feltételeknek azonban teljesülniük kell az időelemzéshez is:

- rendelkeznünk kell a múltra vonatkozó kvantifikált információkkal, azaz adatokkal.
- el kell fogadnunk azt a feltételezést, hogy a múltbeli minták a jövőben is ismétlődnek.

Ezeknek a mintáknak a felismerése, elkülönítése a dekompozíció, amely lehetőséget teremt az egyes elemek újbóli összerakására egy másik időpontban. A minták legfontosabb csoportjai:

- a tartós tendenciák,
- az egy évnél nagyobb periódusokban ismétlődő ciklikusság,
- az éven belüli szezonalitás,
- és az elkerülhetetlen véletlen ingadozások.

Van-e összefüggés a holdjárás és a bárányok ára között?

Igen. Magyarországon nagyobb mennyiségű tejesbárányt csak Karácsony, Ferragosto és főleg Húsvét előtt vásárolnak föl, elsősorban olaszországi értékesítésre. Kései, április végi Húsvétra már sok bárány születik, és szépen fejlődnek az eladásig. Korai, márciusi Húsvét esetén még csekély a kínálat mennyiségben és minőségben is, ami felhajtja a bárányárakat. Húsvét időpontja nálunk a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. A naptárunk a napjáráshoz igazodik, a vasárnapok legfeljebb 7 napnyira vannak egymástól, azaz a holdjárás a jelentős befolyásoló tényező.
Tőlünk keletre a Húsvét időpontját másképp határozzák meg.
A fenti összefüggés még inkább érvényes a legjobban tejelő juhfajtáknál (pl. Awassi), amelyek fiatal bárányai még véznábbak, mint a húsbárányokéi, azaz kései időpontban alig adhatók el.