A SWOT-analízis klasszikus értelmezésében az Erősségek-Gyengeségek tényező-páros a szervezet belső tényezőit, míg a Lehetőségek-Veszélyek páros a külső tényezőket elemzi.
Az alábbi példánkban néhány olyan tényezőt soroltunk fel, amelyek egy térség vagy település jellemzői lehetnek:

A belső és külső tényezők közötti éles különbségtétel (az erősségek és gyengeségek belső tényezőkként illetve a lehetőségek és fenyegetések külső tényezőkként történő értékelése) nem minden esetben egyértelmű, hiszen egy-egy tényezőnek külső és belső aspektusai egyaránt lehetnek. Ugyancsak gyakran fordul elő, hogy ugyanaz a tényező egyaránt lehet erősség és gyengeség, vagy egyaránt rejlik benne lehetőség vagy rejt veszélyeket a vállalkozás számára.

A SWOT-analízist ma már a legtöbb versenyképességi elemzés tartalmazza már-már kötelességszerűen, mechanikusan felsorolva az egyes tényezőket, gondosan a „megfelelő” oszlopba sorolva azokat. Az ebből fakadó teendőkre, a követendő versenystratégia átgondolására már kevesebb energiát fordítanak az elemzők. A SWOT elemzés véleményünk szerint inkább közösségformáló, aktivizáló tevékenység, mint igazi szembenézés a problémákkal.

A STE(E)P- és a SWOT-analízis egymáshoz kapcsolható két módszer, amelyek a vidékfejlesztési tervek készítése kapcsán a helyzetfelmérés elvégzését és a kistérség stratégiájának kialakítását segítik. A STE(E)P módszerrel felmért külső környezeti hatásokból leszűrhetők a térség lehetőségei és azok a veszélyek, amelyek fenyegetik a sikeres működését. A térség gyenge pontjai és a veszélytényezők rávilágítanak azokra a problémákra, amelyek megoldást igényelnek a vállalkozás menedzsmentjétől.