Logikai keretmátrix

A projekttervezéshez és irányításhoz használt módszer a logikai keretmátrix, amely alkalmas arra, hogy az érdekcsoportok azonosítsák és elemezzék a problémáikat, valamint abból könnyen és világosan meghatározzák a fejlesztéseik célját, az elvégzendő tevékenységeket, valamint a megvalósítás nyomon követését is segítheti.

A módszert az 1960-as években fejlesztette ki az USA külföldi segélyek kihelye¬zésével foglalkozó szervezete (USAID) abból a célból, hogy segítse a fejlesztési tevékeny¬ségek tervezését, irányítását és értékelését. A mátrix alkalmazott módszer a vállalati projekt¬ciklus-menedzsmentben és egyes Európai Uniós forrásokra kiírt pályázatoknál is, a pályázat stratégiai tervezésének a részét képezi.

A logikai keretmátrix összefoglalja a projekt szempontjából legfontosabb információkat:
- miért szeretnénk megvalósítani a projektet? – beavatkozási logika
- mit szeretnénk elérni? – beavatkozási logika és indikátorok
- ezt hogyan szeretnénk elérni? – tevékenységek, eszközök, források meghatáro-zása
- milyen külső tényezőket kell figyelembe venni? - feltételezések és kockázatok elemzése
- hol találjuk meg az értékeléshez, ellenőrzéshez szükséges információkat? – indikátorok forrásai
- projekt költségvetésére vonatkozó adatok
- milyen előfeltételezéseket kell teljesíteni? – előfeltételezések

A logikai keretmátrix általában egy négy oszlopot és négy sort tartalmazó táblázat. A következő példán a falusi turizmus fejlesztésére kitalált projektet mutatjuk be logikai keretmátrix segítségével.

A „vertikális logika” a projekt tevékenységét, az ok-okozati összefüggéseket és a legfontosabb feltételezéseket tartalmazza, itt jelennek meg azok a külső bizonytalansági tényezők is, amelyekre nincs a tervezőnek befolyása. A „horizontális logika” a projekt hatásaihoz és a felhasznált erőforrások méréséhez kapcsolódik a főbb mérési mutatók és az ellenőrzéshez szükséges eszközök meghatározásán keresztül. (Nagy S. – Trombitás Z., 2004)
A mátrix első oszlopa a hierarchikusan egymásra épülő célokat jelenti, melyekhez logikusan kapcsolódó beavatkozási pontokat illesztünk. Ebben az esetben (az ábra első oszlopában alulról felfelé haladva) pl. konkrét tevékenységünk falusi szálláshelyek kialakítása, melynek érdekében épületeket újítunk fel, és megfelelő berendezésekkel látunk el, valamint a lakosságot kurzusokon készítjük fel a vendégek fogadására. Természetesen a tevékenységünknek vannak bizonyos eredményei, közvetlen és közvetett hatásai, a jelen esetben falusi szálláshelyek megnyitása, azok értékesítése, jól képzett helyi szereplőkkel. Ezzel eleget teszünk a projekt céljának, miszerint falusi turizmust indítunk el a faluban annak érdekében, hogy javítsuk a település kulturális, épített és természeti értékeinek kihasználását, új munkahelyeket teremtsünk és alternatív bevételi forrásokat biztosítsunk.
A második oszlop azokat a számszerűsített mutatókat (indikátorok) tartalmazza, melyeket az első oszlopban meghatározott beavatkozási pontokon keresztül kívánunk elérni. Ilyen lehet pl. oktatásban részvett személyek száma, a vendégéjszakák száma, stb. Minden kitűzött cél, eredmény, tevékenység következménye valamilyen mérhető hatás. Az adott szinten rögzített mutatók a projekt megvalósításának ideális állapotát jelölik, melyek a projekt készítőjének eredeti szándékát tükrözik.

Az egyes szintekhez tartozó indikátorok szerint megkülönböztetünk hatás-, eredmény- és output indikátorokat. A hatásindikátorok az átfogó célok mérésére, az eredményindikátorok a konkrét célok megvalósításának mérésére, az output indikátorok a szűkebb eredmények mérésére szolgálnak. A mérőszámokkal szemben támasztott követelmények megfelelnek a SMART – kritériumrendszernek (S - specific, M – measurable, A – available, R – relevant, T – time-bound):

- specifikusak (Specific), tehát arról szolgáltassanak információt, amihez rendeljük őket,
- mérhetőek (Measurable), tehát olyan összehasonlítható információkat nyújtsanak, amelyekkel egy korábbi állapothoz képest elért eredményt szemléltetni tudunk,
- elérhetőek (Available), adott legyen az információ hozzáférésének a lehetősége,
- relevánsak (Relevant), tehát hordozzon lényeges és hasznos információkat,
- meghatározott időhöz kötöttek (Time-bound) legyenek.

Az indikátorokat úgy kell megjelölni, hogy a következő – harmadik – oszlopban hivatkozni tudjunk arra a forráshelyre, ahonnan a mutatószámokkal jellemzett események tényleges megvalósulásáról bizonyosságot szerezhetünk.

A projekt sikerének sarkalatos pontja az esetlegesen felmerülő problémák, feltételek előzetes végiggondolása. Ezeket a kockázatokat – általában külső tényezőket – a negyedik oszlopban kell feltüntetni. Ehhez nagy segítséget nyújthat egy korábban elkészített helyzetelemzés SWOT-analízisében feltárt „veszélyek” fegyelembe vétele. Olyan feltételeket kell számításba vennünk, amelyek az egymásra épülő beavatkozási pontokon az eggyel magasabb szintű cél eléréséhez szükségesek (mátrixban alulról felfelé haladva). Tehát minden szinten azt keressük, hogy az adott szinten elért eredmények, hatások mellett mire van még szükség a következő szint céljának teljesüléséhez. Léteznek olyan előfeltételek (a mi példánkban: „A lakosság hajlandósága az idegenforgalom elfogadására, támogatására”), amelyek teljesülése nélkül a projekt megvalósítása értelmét veszti (Nagy S. – Trombitás Z., 2004).

A mátrix kitöltésének legegyszerűbb módja, ha elsőként az első oszlopot felülről lefelé haladva készítjük el, amely során a kitűzött célnak megfelelően rögzítjük a megvalósításhoz vezető utat, azaz az egyes konkrét célokat, tevékenységeket. Ezután a negyedik oszlopban meghatározzuk azokat a feltételeket, amelyek a sorban következő cél, eredmény eléréséhez szükségesek (alulról felfelé haladva). Végül az alsó sorból kiindulva, a nyilaknak megfelelően kitöltjük a még hiányzó adatokat.

A logikai keretmátrix legnagyobb előnye, hogy egyetlen dokumentumban összefoglalja a projekt belső logikáját, ezáltal nyilvánvalóvá teszi, hogy a tevékenységek, eredmények és célok valóban kapcsolódnak-e egymáshoz. Egyúttal lehetőséget nyújt az eredmények ellenőrzésére, nyomon követésére projekt megvalósítása során.

A teljes fejezet (A tervezés módszertana) letöltéséhez katt ide.