A falugondnoki szolgálat kifejezetten magyar kezdeményezés, és sikerként könyvelhető el az a tény, hogy az Európai Unió is felfigyelt rá. A Kirekesztés elleni Közösségi Akcióprogram keretében működő "peer review" magyarországi szemináriumán hazánk falugondnoki hálózatát több külföldi szakértő vizsgálta. A szakemberek a 2005. nyarán, Miskolcon megrendezett, a "Hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők alapszolgáltatásokhoz való hozzáférése - Falu-és tanyagondnoki szolgáltatás" című előadáson vitatták meg az elkészült szakértői anyagokat. A cél a jó gyakorlatok elterjesztése, hatékonyságuk értékelése, más országban való alkalmazási lehetőségük vizsgálata.

A szeminárium témaválasztása is különleges, mivel az Európai Unióban csak a közelmúltban került reflektorfénybe az elmaradott vidéki térségekben élők kérdése, mint a társadalmi kirekesztődés egyik fontos aspektusa. Az Európai Bizottság felkért egy külföldi és egy magyar szakértőt, hogy nemzetközi kontextusban írjon vitaindító anyagot az adott programról/szolgáltatásról. John Halloran és Kerstin Calderón Vera (European Social Network - Európai Szociális Hálózat): Alapellátásokhoz való hozzáférés a vidéki településeken - A tanya és falugondnoki szolgáltatás címmel írtak témaszakértői jelentést. A tanácskozáson a résztvevő hazai és külföldi szakértők összességében sikeresnek ítélték meg a magyar falugondnoki rendszert. De a szeminárium rávilágított azokra a kihívásokra is, melyekkel a központi és a helyi kormányzat, az önkéntes szervezetek és a falvak szembesülnek a tekintetben, hogy elérhető és jó minőségű szolgáltatásokat nyújtsanak a vidéki térségekben élők számára. A kutatásokban és a szemináriumon számos olyan pontot megjelöltek, amelyeket érdemes lenne figyelembe venni, nem csak a falugondnoki rendszer, hanem a vidékfejlesztés más területein is szükséges jövőbeli fejlesztések során, ezek az alábbiak a teljesség igénye nélkül:

- Szükség van egy biztos információs bázisra, amely alapján a szolgáltatásokat tervezik és megvalósítják. Ebbe beletartozik, hogy jobban ismerjük és megértsük a lakosság igényeit, nemcsak a társadalmi és gazdasági adatok szintjén, hanem azáltal, hogy az állampolgárok és a szolgáltatást igénybevevők véleményét is kikérik.

- A falugondnoki rendszer, vagy bármely más vidéki (vagy városi) szolgáltatás fejlesztésekor fontos az integrált megközelítés az egészségügyi, lakhatási, a foglalkoztatási- és szociális szolgáltatások és a lakosság közt. A helyi hálózatfejlesztés és az együttműködés a legfontosabb tényezők a minőségi és elérhető szolgáltatások nyújtásában.

- Az oktatás és különösen a továbbképzés elengedhetetlen a szolgáltatás-nyújtásban és a falugondnokok megerősítésében.
- A megfelelő jogi szabályozásnak kimondottan utalnia kell a társadalmi kirekesztődésre, és tisztáznia kell a falugondnok pontos szerepét, illetve a szolgáltatáshoz való jogokat, hogy a lakosság tudatában legyen jogosultságának, illetve annak, hogy milyen szolgáltatásokat kell nyújtani.

Ha országos viszonylatban akarjuk mérlegelni a falugondnoki szolgálatok eddigi eredményeit, elsősorban azt kell kiemelnünk, hogy több mint nyolcszáz aprófaluba és tanyakörzetbe jutott el az a kapcsolati és információs lehetőség, a személyes gondoskodás megnyugtató közelsége, amely addig elérhetetlen volt ezen elszigetelt területek számára. A falvakban nyolcszáz munkahely létesült, olyan településeken, ahol szinte nincs helyi foglalkoztatás. 200-300 ezer ember életét könnyíti meg a falu- és tanyagondnokok munkája, figyelme, segítsége, olyan emberekét, akik számára kilátás sem volt addig a nagyobb településeken élők esélyeinek megközelítésére. A falugondnoki szolgálatok utolsó szalmaszálat nyújtottak az elöregedő, szociális gondokkal küzdő településeken a lemaradás csökkentésére, a helyi energiák megmozdítására, a remény felkeltésére. A szolgálatok elindítóinak és a hálózat gondozóinak talán ez a legfontosabb üzenetük: fontos számunkra minden ember, minden kis vergődő közösség. Ott kell segíteni, ahol a legnagyobb a baj. Ez a segítség, ez a figyelem talán visszaadhatja a "végeken" élők önbecsülését, küzdeni akarását (Faludi Erika, www.baranyafalu.hu).

A vidékfejlesztési programok az elmúlt években még kevésbé terjedtek ki a szociális ágazatra, pedig három kapcsolódási pont is elképzelhető ezen a téren: a falugondnoki rendszer, a kistérségi felzárkóztató programok és a szociális földprogramok. A falugondnoki hálózat egyfajta híd lehet a vidékfejlesztés és a szociális szféra között.