A falugondnoki szolgálat kialakulása

A falugondnoki szolgálatok Kemény Bertalan (1928-2007) ötlete alapján - civil kezdeményezésre - a ’80-as évek végén, a ’90-es évek elején kezdték el működésüket.

Az első falugondnoki szolgálatok - az akkori Népjóléti Minisztérium támogatásával - Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jöttek létre. A modellprogram sikerét mutatja, hogy annak tapasztalatai alapján a Minisztérium szakmai és pénzügyi támogatása mellett megkezdődhetett az országos hálózat kiépítése.

A falugondnoki szolgáltatás

A falugondnoki szolgáltatás olyan alapszolgáltatási forma, amelyet egy főállásban, teljes munkaidőben (heti 40 óra), közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott falugondok alkalmazásával működtetnek. A falugondnok többnyire rendelkezik egy - a szolgáltatás jellegéhez igazodó - gépjárművel, így csökkentve az aprófalvak és a külterületi lakott helyek szolgáltatás- és intézményhiányból eredő hátrányait (www.falugondnok.hu). (A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításai kapcsán a szociális szolgáltatásokra vonatkozó rész megváltozott: az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan nehéz helyzetben lévő egyéneknek, hogy otthonukban, lakókörnyezetükben önálló életvitelüket fenntarthassák, valamint egészségi-, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáikat megoldhassák.)

A falugondnoki szabályozás az "aprófalvak" kifejezést használja a szolgálatok bevezetésével kapcsolatos leírásában. Állami támogatással (többnyire pályázat révén) azokban az aprófalvakban hozható létre falugondnokság, amelynek lakossága nem haladja meg a 660 főt. A pályázati lehetőség többnyire a gépjármű beszerzéséhez, majd az elhasználódást követően gépjárműcsere részfinanszírozására vehető igénybe, illetve a szolgálat működtetéséhez kiegészítő hozzájárulásra is jogosult az a település, amely az aprófalu kritériumnak megfelel.

A falugondnoki szolgáltatás célja

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM-rendelet szabályozza a falugondnoki szolgáltatás szakmai követelményeit, amelynek 39. §-ának első bekezdése kimondja, hogy: "A falugondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi lakott helyek intézményhiányból eredő települési hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása."

A falugondnok, tanyagondnok

A falugondnok egy olyan - aprófaluban dolgozó, legtöbb esetben ott is élő, gépjárművel rendelkező, szociális szolgáltatást végző - személy, aki előbb-utóbb a település egyik informális vezetőjévé is válhat, hiszen igen sok információ kerül a birtokába, formálja a település közvéleményét. Szorosan vett munkája mellett azon dolgozik, hogy újra működjön, újra életképes legyen a falu közössége.

A tanyagondnokság főként vagy elsősorban, tanyás térségek, külterületek lakosságának ellátását szolgálja. A tanyagondnok az a gépjárművel rendelkező, egyszemélyes szociális szolgáltató, aki legfeljebb 400 külterületi lakossal tart rendszeres kapcsolatot, naponta átlag 80 km utat megtéve. A tanyagondnok egyszersmind a koordinátor szerepét is betölti a külterületek lakossága, az ott illetékes önkormányzat, hatóságok, intézmények, szervezetek között is. Munkáltatója a helyi viszonyok függvényében lehet a képviselőtestület (polgármester), az önkormányzat szervei, intézményei, vagy e feladatot felvállaló non-profit szervezet (www.falugondnok.hu).

A falu, illetve tanyagondnokság értelemszerűen több ponton különbözik egymástól (lásd a következő táblázat), de célkitűzéseik, alapértékeik megegyeznek, közös problémákkal küzdenek, így a falugondnoki rendszerre tett megállapítások a tanyagondnokságra is értelmezhetők.

A falugondnok feladatköre

A már fent említett 1/2000. (I. 7.) SZCSM-rendelet meghatározza a falugondnoki feladatokat is, ezek az alábbiak:
A falugondnoki szolgáltatás körébe tartozó alapellátási feladatok (A Magyar Országgyűlés a 2004. évi CXXXVI. Törvénnyel - több ponton is módosította a "Szociális Törvényt", így Szt. 57.§-a (1) bekezdése helyébe új rendelkezés lépett. A módosítás értelmében a törvény - a fent említett szociális alapellátási formák helyett - a szociális alapszolgáltatások fogalmát vezette be):
a) egyes szociális alapellátási feladatok biztosítása,
b) egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása (gyógyszerkiváltás, orvosi rendelésre szállítás stb.),
c) óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek intézménybe történő szállítása, egyéb gyermekszállítás (szakköri foglalkozás, úszás, nyelvoktatás, rendezvények stb.),
d) a helyi szociális szükségletek, egyéb szolgáltatási igények, információk közvetítése az önkormányzat és a lakosság között.

A falugondnoki szolgáltatás körébe tartozó egyéb szolgáltatási feladatok, különösen:
a) művelődés, sport, szabadidős tevékenység szervezése, segítése (színház, kirándulás, helyi rendezvények, könyvtári kölcsönzés stb.),
b) lakossági szolgáltatások (bevásárlóutak szervezése, háztartási gépek javításának intézése, táp-, és terménybeszerzés, különféle ügyintézés stb.),
c) közreműködés az önkormányzati feladatok megoldásában (árubeszerzés önkormányzati intézmények részére, közhasznú munkások irányítása, tájékoztatás, információközvetítés),
d) az egyéni és az önkormányzati hivatalos ügyek intézésének segítése.

A gyakorlatban a falugondnokok a népesség igényeire, szükségleteikre próbálnak reflektálni. Ahány település, annyi igény lehet, bár a már említett kistelepülési hátrányokból adódó helyzetek, hasonló problémákat, illetve szükségleteket szülnek. Ezek az igények határozzák meg azokat a feladattípusokat, amelyeket a falugondnokok a leggyakrabban végeznek.

Az alábbi ábra egy Zala megyében készült falugondnoki vizsgálat eredményeit mutatja (Herpainé Márkus Á., 2004), amely - többek között - a falugondnokok tevékenységét is felmérte.

A kördiagramon látható, hogy a megyében dolgozó falugondnokok zömmel a következő tevékenységeket végzik: ebédszállítás, idősek orvoshoz szállítása, gyógyszerkiváltás és más bevásárlások lebonyolítása. Ezt követi a közterületek, intézmények karbantartása, betegek, mozgássérültek szállítása a település vezetőjének szállítása. A gyerekekre, fiatalokra irányuló tevékenységek ennél ritkábbak, aminél csak a szociális szakemberekkel való együttműködés és az aktív népesség ellátása marad le jobban a feladatok sorrendjében.

A tevékenység típusokat vizsgálva nem meglepő az az eredmény, melyet a falugondnoki tevékenység célcsoportjait összegző ábra mutat.

Jól látható, hogy a vizsgált megyében a falugondnokok szolgáltatásainak célcsoportja döntően az aprófalvakban élő idősek, betegek, de tevékenységük gyakorlatilag a település minden korosztályát érintheti.

A falugondnoki ellátásban való részesedést alapvetően befolyásolja a rászorultak egészségi állapota és szociális helyzete: kiemelt célcsoportként szerepelnek a betegek, a fogyatékkal élők, a szociális ellátottak és a hozzátartozó nélkül élők. Természetesen a fenti célcsoportok között igen nagy lehet az átfedés: pl.: az idős emberek többségének már megrendült az egészsége, többnyire magányosak és rossz a szociális helyzetük.

A kutatók megállapítása szerint általában a zömmel cigányok lakta falvakban kevesebb falugondnoki szolgálat működik, és ez hozzájárul az amúgy is többszörös hátránnyal sújtott rétegek további kirekesztődéséhez (Herpainé Márkus Á., 2004). Arra is volt példa, hogy a falugondnok - saját diszkriminatív döntése alapján, vagy a falu többségi véleményének való megfelelés miatt - nem szállít cigányokat a település járművén.

A fenti ábrán meglehetősen magas értéket elérő "célcsoport" a helyi, polgármesteri hivatal munkatársai. A válaszokból nem derült ki, hogy ez az önkormányzati feladatok ellátásából fakadó igénybevétel volt-e, vagy az önkormányzat tisztségviselői, alkalmazottai az erős érdekérvényesítésük miatt rátelepedtek-e a szolgálatra. (Valószínűleg mindkét esetre található példa.)
Ahogy azt már említettük, az idézett kutatás adatfelvétele csak a Zala megyei aprófalvakban történt, mégis - kisebb eltérésektől eltekintve - a megállapítások az ország legtöbb falugondnokságára érvényesek.