Lokalitás

Első hallásra úgy tűnik, hogy a globalitás és a lokalitás egymásnak ellentmondó fogalmak illetve folyamatok. A valóság ezzel éppen ellentétes: "Nemcsak gazdasági és politikai értelemben, hanem teljes általánosságban is érvényes a megállapítás, miszerint globalizáció és lokalizáció nem ellentétek, amelyek egymást kizárnák, hanem éppenséggel előföltételei egymásnak"- véli Nyíri Kristóf (1998). A globalitás a lokális elemek összessége révén alakul ki, és a helyi, lokális cselekvés összességében hatást fejt ki a globális folyamatokra. Ezt a gondolatot tükrözi az Európai Unió "Think globally, act locally!" jelmondata, amely mára a vidékfejlesztés egyik meghatározó elvévé vált. A "gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan" (szebben: "gondolkodj nagyban, cselekedj kicsiben") azt a gondolatmenetet tükrözi, hogy minden egyes ember a saját környezetében részben felelős a globális történésekért (legyen szó akár környezetszennyezésről, akár társadalmi folyamatokról stb.) - és nem is vonhatja ki magát ez alól a felelősség alól - részben pedig tudatos cselekvésével alakíthatja is azt. "A lokalizáció nem csupán divat, hanem olyan gazdasági törvényszerűség, amely az egész globalizálódó világban, elsősorban a tudásalapú gazdasághoz kapcsolódva, a fejlett országokban szinte mindenütt megfigyelhető" (Lengyel I., 2003).

A lokalitás szó jelentése változott az utóbbi évtizedek során: régen egyet jelentett az elszigeteltséggel, alávetettséggel, mára a lokalizáció - a vidékfejlesztés kontextusában - éppenséggel feltételezi a nyitottságot a globális folyamatokra és az önállóságot a döntésekben, az érdekérvényesítésben.

A lokalitás előtérbe kerülése, a lokális gondolkodás egyfajta viszontválasz a globalizációs folyamatokra - néha tiltakozás azok ellen. A lokalizáció egyik fő jellemzője, hogy a globális folyamatokkal sok esetben ellentétes helyi törekvések nagymértékben a globalizáció kínálta lehetőségek (pl.: informatika, hírközlés) kihasználás révén valósulnak meg. A helyi érdekekért markánsan síkraszálló települési, térségi identitások a világ legkülönbözőbb részein megjelennek - "a lokalizáció globális jelenséggé válik" (Petrás E. 2005).

A globalizáció és lokalizáció egymáshoz való viszonyát, összekapcsolódásukat jól érzékelteti a köztudatban már gyökeret verő kifejezés, a glokalizáció. (A kifejezést először 1992-ben alkalmazta Roland Robertson szociológus arra a folyamatra, amely során a lokális és regionális problémák globálisan megismerhetővé, elemezhetővé, összehasonlíthatóvá válnak, ugyanakkor a globális hatások érvényesülnek lokális szinten (Szabó M. 2004, és Lévai I. 2005).

A különféle radikális zöld mozgalmak ideológiájával szemben - amelyek jobbára a globalizáció különféle erősségű támadásában értenek csak egyet - úgy gondoljuk, hogy a globalizáció és a lokalitás békésen megfér egymás mellett, és ugyanaz az ember egy személyben képviselhet globális és lokális értékeket egyaránt.