Jegyzetünkben már többször is szó esett arról, hogy a vidékfejlesztés mint politika, mint tevékenység 1989-et - a rendszerváltást - követően intézményesült Magyarországon. Az azóta eltelt idő alatt a vidékfejlesztés helyi intézményrendszere többször is átalakult.

Kezdetben a vidékfejlesztési menedzsereket többnyire a kistérségek választották ki és alkalmazták, majd megjelentek a kistérségi megbízottak, mint állami alkalmazottak. Az ezek mellett működő szaktanácsadást előbb a falugazdászok, később a gazdajegyzők, majd ismét a falugazdászok végezték, akik mellett utóbb megjelentek az NVT-tanácsadók is. Ez a többszöri átalakítás/átalakulás sokszor az aktuálpolitikai összecsapásoktól sem volt mentes.

Az intézményi rendszer átalakulásának újabb fejezete a Helyi Vidékfejlesztési Irodák és az azokat átfogó Nemzeti Vidéki Hálózat kialakítása, megszervezése.

2007-2013 között az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) végrehajtásán keresztül mintegy 180 milliárd forint áll rendelkezésre a vidéki területek fejlesztésére az Európai Unió vidékfejlesztési alapjából finanszírozva. Az ÚMVP elsődleges célja: a falu és város lakóinak életminősége közötti különbségek csökkentése, a köz- és egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférésük esélyegyenlőségének javítása, megteremtése. Ezek a célkitűzések különösen a 35 leghátrányosabb helyzetű kistérségekben kapnak kiemelt hangsúlyt. A fenti vidékfejlesztési célok megvalósulását két jól elkülöníthető támogatástípus köré lehet csoportosítani: egyrészt munkahelyteremtés a mikrovállalkozások támogatásán keresztül, másrészt a helyi közösségek megszervezése és bevonása a kistérségi szintű döntéshozatali folyamatokba. Az Európai Unió vidékfejlesztési (harmadik tengelyes) támogatásait azonban csak akkor tudjuk igénybe venni, ha feláll az ezt előkészítő vidéki intézményhálózat, elkészülnek a Helyi Vidékfejlesztési Tervek (amelyek során az eddigi LEADER-tapasztalatok felhasználására törekszenek) (Gőgős Z., 2007).

A tervkészítés, programozás folyamatában, kommunikációjában jelentős szerepet szánnak a Helyi Vidékfejlesztési Iroda (HVI) intézményének. A statisztikai kistérségenként felállított Irodák egyik feladata, hogy a helyi kormányzati, önkormányzati, civil, illetve üzleti szereplőit - a LEADER Akciócsoporthoz hasonló - tevékeny Helyi Vidékfejlesztési Közösségbe (HVK) szervezzék. Az Irodák segítik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program megvalósítását, a Helyi Vidékfejlesztési Tervek programozását, katalizálják azok helyi társadalmi vitáját, elfogadását és hozzájárulnak a helyi közösség vidékfejlesztési elképzeléseinek sikeres megvalósításához. Mindemellett a fejlesztési forrásokhoz kapcsolódó tájékoztatási és információ-szolgáltatási tevékenységet is ellátnak.

A Helyi Vidékfejlesztési Iroda címet pályázat útján lehetett elnyerni: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által 2007-ben kiírt pályázaton a kistérségekben székhellyel (vagy telephellyel) rendelkező egyéni vállalkozók, mikro- és kisvállalkozások, civil szervezetek (alapítvány, egyesület), közhasznú társaságok, önkormányzati társulások és termelői csoportok (TÉSZ) indulhattak.

Az Iroda működtetése a címet elnyert szervezet feladata, amelyről együttműködési megállapodást ír alá az FVM-mel (kezdetben 2008. június 30-ig tartó működésre, amely a későbbiek során meghosszabbítható). A szükséges infrastruktúrával (megfelelő helyiség, műszaki és informatikai háttér) rendelkeznie kell a szervezetnek, de a működéshez támogatást kap az FVM-en keresztül. Az Iroda munkáját az irodavezető irányítja. Az irodavezetővel kapcsolatos elvárások között kiemelt jelentőségű felsőfokú végzettség (ezen belül előny a közgazdasági-, jogi-, államigazgatási-, agrár-, geográfus- vagy egyéb, a vidékfejlesztéshez kapcsolódó szakirányú felsőfokú iskolai végzettség), az európai uniós projekt megvalósításában szerzett tapasztalat, különös tekintettel a vidékfejlesztési típusú pályázatokra. További előnyt jelent, ha a pályázó vidékfejlesztési menedzseri, kistérségi megbízotti tapasztalattal rendelkezik.

A Helyi Vidékfejlesztési Irodákat a Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózatba (NVH) szervezik egybe. Az NVH fogja össze azokat a kormányzati, közigazgatási és társadalmi szervezeteket, és a helyi akciócsoportokat, amelyek a vidékfejlesztési politika alakításában érintettek vagy részt vesznek az egyes programokban. Az NVH intézményének kapcsolódnia kell az európai hálózathoz, és figyelnie kell a vidékfejlesztési gyakorlati tapasztalatokra, amelyeket képzési programokkal és egyéb módon át kell adnia a gazdasági szereplőknek. Az NVH az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap technikai segítségnyújtási forrásaiból működik majd, és erre várhatóan a technikai pénzek 45 százalékát fordítja Magyarország.

A Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat négy szintből áll:

1. a központi irányítást és koordinációt: az ÚMVP megvalósítását Irányító Hatóságon (FVM) belül, annak egyik szervezeti egységeként felállított a központi irányító egység végzi,
2. a hálózat regionális koordinációs egységei, melyek képzés-szervezési és képző feladatokat látnak el,
3. a hálózat kistérségi szintű koordinációs egységei, illetve
4. szakmai támogatók.

Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat alapfeladatait az Irányító Hatóság határozta meg az érintettek bevonásával:
- a hálózat működtetéséhez szükséges infrastruktúra kialakítása és működtetésének megszervezése, ütemezése, szabályainak kialakítása,
- a hálózat irányítására vonatkozó - jogszabályi vagy az Irányító Hatóságon belül meghatározott - rendelkezések,
- az Európai Vidékfejlesztési Hálózathoz való kapcsolódás módja, az arra vonatkozó szabályok, az Irányító Hatóság, a regionális és a kistérségi koordinációs egységek szerepe és feladatai,
- a vidékfejlesztés helyes gyakorlatának, hazai és uniós gyakorlati tapasztalatainak (intézkedéscsoportok szerinti és horizontális témakörök szerint elkülönített) összegzése és a hálózat tagjai, valamint az érintett szereplők részére történő átadása,
- képzési, mentorálási programok készítés a hazai helyi akciócsoportok számára,
- technikai segítségnyújtás a területek, valamint a nemzetek közötti együttműködések elősegítése terén,
- a vidékfejlesztési politika értékelése, annak módszertanának, a vidékfejlesztése vonatkozó információk - különös tekintettel a vidékfejlesztési szereplők igényeinek felmérésére - összegyűjtése, elemzése.
(www.strategia.fvm.hu/videkfejlesztesi_terv)