Távoktatás, távtanulás, e-Learning

A teleházakban rejlő egyik legfontosabb lehetőség, hogy a település lakói az internet felhasználásával képezhetik, vagy továbbképezhetik magukat. Erre kiváló alkalmat nyújt a távoktatási forma, ami nem csupán az oktató és a tanuló közötti nagy távolság és az internethasználat miatt kapta a nevét (távoktatás, e-learning). Valójában speciálisan kialakított tananyagról, oktatási módszerről van szó, amely a tananyag egyéni ütemezését, feldolgozását teszi lehetővé, és állandó visszacsatolás történik az oktató és a diák között. Erre az oktatási formára általában az az ismeretanyag alkalmas, amely nem igényel manuális munkát, műhelyben vagy szabadban végzendő hosszadalmas munkavégzést. A hallgató/tanuló a saját életviteléhez igazítva tanulhat, s ha nehézsége támad az elsajátítandó anyaggal kapcsolatban, tanára segítségét kérheti. Az oktató nem a hagyományos értelemben tanítja diákját, hanem igyekszik rávezetni a megoldásra, kijavítja az esetleges hibákat, tévedéseket és inkább ösztönzés, motiválás a feladata. Mindez nagyon erősen épít a hallgató tudásvágyára, önállóságára és erős motivációira. Ilyen alapfeltételek miatt a távoktatásnak a felnőttképzésben van jelentős szerepe (felsőfokú végzettség megszerzése akár a világ túlsó felén működő egyetemen is, posztgraduális képzés, továbbképzések), de a határon túli fiatalok középfokú képzésében is sikeresen alkalmazzák. A nyelvoktatás, az informatikai oktatás, a vállalkozói vagy akár a gazdaképzés számára számtalan lehetőséget nyújt a távoktatás.

A fentieken túl a távoktatás-távtanulás esélyt jelenthet azoknak a fogyatékkal élőknek, akik valamilyen oknál fogva nem, vagy csak nagy nehézségek árán juthatnak el az oktatási intézményekbe, és emiatt kevésbé vehetik igénybe a különböző oktatási formákat.

Távmunka, eMunka, eWork

"A távmunka olyan munkaszervezési és/vagy munkavégzési forma, mely a számítástechnikát egy munkaviszony keretei között veszi igénybe, illetve ahol a munkát, mely a munkaadó telephelyén is végezhető lenne, rendszeresen attól távol végzik." - szól a 2002-ben, Brüsszelben megkötött "Európai távmunka megállapodás" meghatározása (www.szmm.gov.hu).

A távmunka lehetősége a munkáltató önkéntes elhatározása alapján jön létre, és a munkavállaló számára is önkéntes a távmunkavégzés elvállalása. A távmunkára való átállás a munkavállaló eredeti munkajogi státuszát nem változtatja meg, hiszen csak a munkavégzés módja változott meg (www.szmm.gov.hu).

Wesselényi Andrea - a távmunka egyik hazai szakértője és propagálója - a fenti meg-állapításnál tágabban értelmezi a távmunkát, az Ő megfogalmazásába már az önállóan, vállalkozóként végzett munka is beleérthető. Wesselényi (www.wesselenyi.com) szerint távmunka az, amelyet
- "alternatív munkahelyen (otthon, teleház, távmunka-központ, teleiroda, közlekedési eszközök) végeznek,
- önállóan és rendszeresen, azaz heti egy-két alkalommal vagy mindennap a munkahelyétől távol történik a munkavégzés, (ebbe a meghatározásba azonban nem értendő bele a munkaidő után hazavitt és otthon, túlórában befejezett irodai munka);
- a munkaadó és a munkavállaló között elektronikus úton történik a kapcsolattartás. A távmunka elsősorban szellemi tevékenységet, íróasztal vagy számítógép mellett végzett munkavégzést jelent, melynek eredményét elektronikus formában juttatják el a munkaadóhoz".

Wesselényi Andrea által működtetett távmunka-honlap összegyűjtötte azoknak a tevékenységeknek a sorát, amelyek távmunkában végezhetőek (www.tavmunkainfo.hu).

A távmunkában végezhető tevékenységek köre - a technikai környezet korszerű-södésével, és a technikai lehetőségek további bővülésével - folyamatosan emelkedik.

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (ma Szociális és Munkaügyi Minisztérium) vizsgálta a távmunka SWOT-analízisét a munkaadó, munkavállaló és társadalom szemszögéből (www.szmm.gov.hu):

Az elemzők abban látják a távmunka legfőbb erősségét, hogy a rugalmasabb munkavégzés következtében kevesebb a munkahelyi hiányzás, és nő a hatékonyság. A legtöbb tanulmány azt emeli ki, hogy a távmunka segítségével a gyermeküket nevelő nők tudása nem amortizálódik, mert a távmunka révén változatlanul kapcsolatban maradnak munkáltatóikkal. Véleményük szerint a távmunka ugyancsak jól összehangolható a tanulással, valamint foglalkoztatási esélyt jelenthet a megváltozott munkaképességűek számára.

Külön meg kell említeni, - bár a SWOT-analízisben is utalnak erre a szakértők - hogy nem mindenki alkalmas a távmunka-végzésre: a depresszióra vagy munk(a)alkoholizmusra hajlamos személyiségeknek szerencsésebb inkább másfajta, közösségben végzett munkát választaniuk. Ugyancsak érdemes a távmunkára való alkalmasságáról elgondolkodni azoknak a munkavállalóknak, akiknél "szétfolyik az idő" (mint Dalì festményein), állandó időzavarban vannak.

A munkaadók szempontjából

A munkavállalók szempontjából

A társadalom szempontjából

Míg a munkáltatók és munkavállalók közvetlenül élvezhetik a távmunkából származó előnyöket (vagy szenvedik el annak hátrányait) a társadalom valójában csak akkor részesül ezekből, ha állampolgárai tömegesen vesznek részt a távfoglalkoztatásban. A távmunkában résztvevők száma 2002-től robbanásszerűen emelkedik, és további rohamos növekedést prognosztizálnak.

Magyarországon - főleg a politikai programok szintjén - évek óta napirenden vannak a távmunka-programok: több tervezet is készült a távmunka-lehetőségek központi, államilag támogatott bővítésére. A kormányzati oldalon utóbbi években megalakult a Távmunka Tanács (2004), mely jelenleg a Szociális és Munkaügyi Minisztériumon belül működik, illetve a civil oldalon munkálkodik a Magyar Távmunka Szövetség (szintén 2004 óta). A törvényhozás a 2004. évi XXVIII. törvénnyel módosította a Munka Törvénykönyvét (1992. évi XXII. törvény) oly módon, hogy az figyelembe veszi a távfoglalkoztatás specialitásait is. A statisztikák is szépen alakulnak: elmondható, hogy két év alatt több mint negyven százalékkal nőtt azok száma, akik rendszeresen végeznek távmunkát.

Ezeknek a statisztikáknak a szépséghibája, hogy - a valóban jelentős növekedés mellett - a távmunkában foglalkoztatottak száma az alkalmi munkavállalókkal együtt sem éri el a nyolcvanezret, ami nemzetközi összehasonlításban igen alacsony arány: Magyarországon a foglalkoztatottak alig 2%-a dolgozik ily módon, míg Nyugat-Európában már 2002-ben is több olyan ország volt, amelyben a távmunkások aránya meghaladta a 20%-ot.