Nemzetközi egyezmények

A korábbiakban kifejtettek szerint létrejött egyezmények közül azokat említjük meg ebben a fejezetben, amelyek kapcsolatba hozhatók a természetvédelemmel. Legfontosabb feladatuk a természeti tájak, növény- és állatfajok minél teljesebb körű védelme, az elmúlt fél évszázad gazdasági fellendülése által okozott károk csökkentése, a lehetséges elkövetkező károk megelőzése érdekében.

Riói Egyezmény a biológiai sokféleség megőrzéséről

Az ENSZ által 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés Konferenciáján (UNCED), a globális környezeti problémákról folyó tárgyalások után született meg a Biológiai Sokféleség Egyezmény, melynek aláírásával a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy gondoskodnak természetes élőhelyeik védelméről, az egyes fajok populációinak fenntartásáról, és kidolgozzák azt a szabályozó rendszert, amelynek segítségével meg tudják valósítani a fajok és populációk védelmét. A közös alapelveket a "Riói nyilatkozatban" rögzítették. Az egyezményt Magyarország 1993-ban írta alá, és 1994-ben lépett hatályba.

"A Biológiai Sokféleség Egyezmény célkitűzése a biológiai sokféleség  megőrzése, komponenseinek fenntartható használata , a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztása, beleértve a genetikai erőforrásokhoz való megfelelő hozzáférhetőséget, technológiák átadását és pénzeszközök biztosítását. Az egyezmény egyensúlyra törekszik a három hangsúlyos cél megfogalmazásában a megőrzés, a használat és a hasznok megosztása között".

Washingtoni Egyezmény (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora, CITES) a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről

Az egyezmény azoknak a fajoknak a védelme érdekében jött létre 1973-ban, amelyek a nemzetközi kereskedelem által súlyosan veszélyeztetettek. A CITES a hatálya alá tartozó fajoknál mind az élő állatok és növények, mind pedig azok felismerhető részeire, származékaira is kiterjesztette a védelmet. Az egyezményben 3 függelékbe sorolták be a közel 35.000 állat- és növényfajt, veszélyeztetettségük alapján. Az egyezmény rendelkezik a függelékben szereplő állatok mesterségesen tenyésztett egyedeiről is, kereskedelmüket nem tiltják, de ellenőrzik. Ennek érdekében a tenyészeteket nyilvántartásba veszik.
A Washingtoni Egyezmény Magyarországon 1985-ban lépett hatályba.

Bonni Egyezmény a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről

Az egyezmény szerződő felei elismerik, hogy ezek a vadon élő állatok a Föld természetes rendszereinek nélkülözhetetlen részét képezik, és mint ilyeneket, az emberiség részére meg kell őrizni, ennek érdekében intézkedéseket kell tenni. Az egyezmény védelme alá tartozó fajokat 2 függelékben sorolják fel. Az 1979-ben létrejött keretmegállapodáshoz Magyarország 1983-ban csatlakozott.

Berni Egyezmény az európai, vadon élő állat- és növényfajok valamint a természetes élőhelyek védelméről (Convention on the Conservation of European Wildlife and Natural Habitats - Bern Convention)

Az egyezmény 1979-ben jött létre, majd 1982-ben lépett hatályba, célja a vadon élő állat- és növényfajok élőhelyeinek védelme (kiemelt figyelmet fordítva a veszélyeztetett fajokra, melyek listáját 3 függelék tartalmazza), valamint a védelem érdekében elősegíteni az országok együttműködését. Ez az egyezmény is kitér az európai élővilág védelmét szolgáló kutatási, tájékoztatási és egyéb területeken való együttműködés fontosságára. Itt esik szó először arról, hogy a nem (ős)honos fajok betelepülése, telepítése szigorú ellenőrzés mellett valósulhat csak meg. Azt is rögzíti az egyezmény, hogy a felek az alapelőírásoknál szigorúbb intézkedéseket is hozhatnak. Magyarország 1989-ben csatlakozott, és 1990-ben hatályba léptette az egyezményt.

Ramsari Egyezmény a vizes élőhelyek, madárvonulási útvonalak védelméről

A megállapodás hivatalos neve "Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről". A Ramsari Egyezmény célja a vizes élőhelyek megőrzésének elősegítése, és az ehhez szükséges jogi és intézményi keretek megteremtése. Az egyezményt egy iráni kisvárosban, Ramsarban fogalmazták meg 1971-ben, itt fogadták el a szövegét, amely 1975-ben lépett érvénybe. Ez alapján hozták létre a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek Jegyzékét (Ramsari lista), amelyben minden résztvevő állam legalább egy, nemzetközi jelentőségű vadvizes területének szerepelnie kell. A listán ma már több mint 1 600 helyszín szerepel a világ több mint 140 országából, együttes területük közelíti az 1 500 000 km2-t. Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez, országunk területéről 26 élőhelyet  (a teljesség igénye nélkül: pl. Balaton, Kis-Balaton, Baradla barlangrendszer és a hozzá kapcsolódó vizes élőhelyek, Felső-Tisza, Fertő-tó, Gemenc, Hortobágy, Ipoly-völgy, Tatai Öreg-tó, Velence-Dinnyés) (www.ramsar.hu) vettek fel. Az egyezmény titkársága Glandban (Svájc) működik, jogi személyiséggel rendelkező háttérszerve a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN).

Párizsi egyezmény a világ kiemelkedő kulturális és természeti örökségének védelméről (World Heritage Convention)

Az egyezményt az ENSZ UNESCO Általános Konferenciáján fogadták el 1972-ben, célja a világritkaságnak számító egyedi kulturális kincsek, a viszonylag zavartalan természeti értékek és a különleges kultúrtájak nemzetközi védelme. Az egyezményhez Magyarország 1985-ben csatlakozott. A csatlakozás önkéntes, a már csatlakozott tagországok joga, hogy egyetemes értékű javaikat világörökségi felvételre javasolják, és ennek fenntartásáról a későbbiekben ők gondoskodnak.
Jelenleg Magyarország 8 helyszíne szerepel a listán.

Kulturális értékek:
- Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete (1987);
- Hollókő ófalu és táji környezete (1987);
- az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete 1996);
- Hortobágyi Nemzeti Park - Puszta (1999);
- Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000);
- Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (2001);
- a tokaji történelmi borvidék (2002);

Természeti érték:
- az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995),
- azonban a Várományosi Listán további 10 helyszín
- Tarnóc ősélőhely (ipolytarnóci ősmaradványok),
- a Komárom/Komarnoi erődrendszer,
- "Dunakanyar kultúrtáj”, a Visegrádi középkori királyi központ és vadászterület, illetve Esztergom középkori vára,
- a Rózsadombi termál karszt területe,
- Lechner Ödön és kortársai, a magyar szecesszió,
- a Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó,
- a római limes magyarországi szakasza,
- Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok,
- Tájház hálózat Magyarországon,
- valamint az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai vár(nak) arra, hogy a bizottság döntsön azok kulturális örökséggé nyilvánításáról (www.vilagorokseg.hu).

New York-i keretegyezmény az éghajlatváltozásról és annak Kiotói jegyzőkönyve az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogásáról (ENSZ)

A résztvevő országok - köztük Magyarország - 1992-ben írták alá az egyezményt, míg a megvalósítás irányelveit tartalmazó jegyzőkönyv 1997-ben jött létre. A dokumentum 2005-ben lépett hatályba. Lényege, hogy az egyes tagországok számára rögzítik a légszennyezőanyagok, pl. szén-dioxid mennyiségének csökkentési kötelezettségeit. A csökkentés érdekében az energiaszektor modernizációja jelentős anyagi támogatást kapott az Európai Unió Strukturális Alapjaiból.

Cartagenai jegyzőkönyv a biológiai biztonságról

Az 1992-ben az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciáján elfogadott Riói Egyezmény kiterjed a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos tevékenységekre is, ezért 1995-től öt év alatt kidolgozták az erre vonatkozó szabályozást, és 2000-ben elfogadták Cartagenai Jegyzőkönyv néven (Magyarország is ekkor írta alá). A jegyzőkönyv hatálybalépése 2003 (Magyarországon 2004). A jegyzőkönyv elsődleges célja az élő, genetikailag módosított szervezetek (amelyeknek esetleg káros hatásai lehetnek a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható használatára, vagy az emberi egészségre) biztonságos forgalmának, kezelésének, felhasználásának szabályozása, különös tekintettel az országok közötti forgalomra. Hatálya kiterjed minden élő, módosított szervezetre. (Kivételt képeznek a humán felhasználású gyógyszerkészítmények, amelyeket más egyezmények szabályoznak, továbbá egyszerűbb eljárás vonatkozik a tranzit- és a zárt rendszerben felhasználandó, szabad környezetbe nem kerülő, módosított szervezetek szállítmányaira.) (biodiv.kvvm.hu).