Agglomerációs előnyök és hátrányok

Az agglomeráció a térségfejlesztésben nem csak a szokásos nagyváros-környéki települések gyarapodását jelenti, hanem a térségbe betelepülő vállalkozások szinergikus, egymásra épülő sokasodását, egy közös termék vagy technológia elterjedését. Egészen modern értelmezésben akár a klaszterek (cluster) kialakulását és a hálózatos előnyök (network externalities) megszületését is mondhatnánk. Bár egyértelmű ok-okozati kapcsolatot a klaszterképződés és a gazdasági fejlődés között nem sikerült kimutatni, de párhuzamos és szinergikus jelenségként bátran jellemezhetjük ezeket.

Agglomerációs előnyök a vidék fejlődésében (Bálint J. et al. 2000):

A beszerzést megkönnyítő adottságok
- eszközök/anyagok előállítói helybe települnek, helyi kereskedők,
- alkatrész raktárak, szerviz szolgáltatások, bankfiókok, képviselők,

A termelést elősegítő adottságok
- gépkörök, szomszéd szolgáltatások, munkaerő, helybeni szakképzés,
- tapasztalatcsere, empátia, közös próbálkozások, kísérletek, kutatás,
- közös termelő és termesztő berendezések, lehetőség a specializációra,
- horizontális és vertikális integráció, tanácsadói szolgáltatások,

Az értékesítést megkönnyítő adottságok
- a kínálat nagyobb mennyisége, szortiment bővítés, kiegyenlítés,
- nagyobb kereskedői érdeklődés, nagyobb piac, értékesítő létesítmények,
- feldolgozó üzemek betelepülése.

Agglomerációs hátrányok a térség fejlődésében:
- konkurencia a beszerzésben, szezonális munkaerőhiány,
- növekvő munkabérek, növekvő föld- és ingatlan árak,
- konkurencia az értékesítésben, piaci telítettség,
- az infrastruktúra és a környezet túlterhelése.