Vidékfejlesztési politika 2007-2013

Az Európai Unió új vidékfejlesztési politikáját az 1698/2005/EK tanácsi rendelet határozza meg, illetve hirdeti ki, és a "folytonosság és a változás" jellemzi. Ez a vidékfejlesztési politika továbbra is intézkedések sorozatát ajánlja, amelyek közül a tagállamok választják ki, hogy melyiket építik be az integrált vidékfejlesztési programjukba és kérnek pénzügyi támogatást a Közösségtől. A politika változatlanul a vidéki területek fenntartható fejlődését tartja szem előtt és ennek érdekében - közösen megállapított - három fő szakpolitikai célra összpontosít:

- a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása;
- a termőföld-hasznosítás támogatása és a környezet minőségének javítása,
- valamint; az életminőség javítása és a gazdasági tevékenység diverzifikálásának ösztönzése.

A fenti három szakmapolitikai cél alkotja a vidékfejlesztési programok tematikus tengelyeit, amelyeket a LEADER tengely mint "módszertani" tengely köt össze (lásd a következő ábrán).

A LEADER (= Liaison Entre Actions de Développement de l`Economie Rurale) magyarul: "Közösségi Kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében" a vidékfejlesztés speciális eszköze, amely vidék gazdaság-fejlesztési tevékenységei között hivatott kapcsolatot teremteni oly módon, hogy projektjeit a vidéken élők összefogásából kiindulva valósítja meg. A LEADER-közösséget több – egymással szomszédos, összefüggő térséget képező - település alkothat. Az úgynevezett Helyi Akciócsoport (LAG = Local Action Group) (amelynek tagjai a résztvevő önkormányzatok, a térség vállalkozói és civil szerveződései) elkészíti a térség fejlesztési stratégiáját az ott élők bevonásával. A döntéshozó nemzeti intézmény meghatározza az Akciócsoport rendelkezésére álló keretösszeget, amely a térségi pályáztatás révén jut el a végső kedvezményezettekhez (azaz a pályázó szervezetekhez, intézményekhez, vállalkozásokhoz stb.).

A LEADER programokat hét követelmény teljesítése - EU-s nyelven hét alappillér megléte - köré építik fel: innovatív jelleg, a területalapú megközelítés, az alulról történő építkezés, az önálló pénzügyi felelősség, a háromoldalú partnerség, az integrált megközelítés és a hálózatépítés.

A támogatás odaítélésének egyik legfontosabb szempontja a fejlesztés innovativitása, amely megnyilvánulhat:
- a térség egyediségét tükröző új termék/szolgáltatás létrehozásában,
- a térségi adottságok jobb kihasználását célzó új eljárások alkalmazásában,
- meglévő erőforrások kombinálásában, újszerű összekapcsolásában,
- új - közösségi részvételen alapuló - szervezeti forma létrehozásában,
- kihasználatlan belső erőforrásokra való építkezésben.

A támogatást elnyerő projektekre is érvényes az a követelményrendszer, amely a helyi vidékfejlesztési terv egészére:
- gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság,
- térségi szemlélet, térség-specifikusság,
- partnerség, együttműködés, kapcsolatok (a fejlesztés nemcsak egy pályázó érdekét szolgálja),
- alulról jövő kezdeményezés, helyi igények alapján történő tervezés és megvalósítás,
- kísérleti jelleg (más közegbe is átültethető, példaértékű modellek),
- kiegészítő jelleg (a más forrásokból, vidékfejlesztési intézkedésekből nem támogatható fejlesztések elősegítése),
- kisléptékű projektek (a maximális projektméreteket a pályázati felhívások határozzák meg).

A 2007-2013 közötti vidékfejlesztési politika LEADER programja gyakorlatilag a negyedik ciklusa a LEADER kezdeményezéseknek, tehát jelentős előzménnyel rendelkezik, és ezek tapasztalatai mind a programok kialakításába, mind pedig az irányításba, szabályozásba beépíthetők. A tapasztalatok szerint a LEADER-rendszerű megközelítés igen hatékony a vidékfejlesztésben, mert:
- a tervezési és a fejlesztési folyamatokba bevonja a helyi lakosságot és közösséget,
- az alulról jövő (bottom up) kezdeményezésre építi a fejlesztést,
- térségi alapú, multi-szektorális, integrált stratégiát készít, erre alapozza a fejlesztést,
- a helyi gazdasági potenciál egészének hasznosítására törekszik,
- innovatív megoldásokat keres illetve támogat,
- a közös érdekeltség felismerésével és megvalósításával megteremti és erősíti a helyi partnerséget,
- élő kapcsolatrendszert és együttműködést alakít ki - egymástól talán távol eső - vidéki térségek között a tapasztalatcsere céljából.

Az Európai Unió vidékfejlesztési programjának átfogó egyensúlyteremtése érdekében meghatározták az egyes tengelyekre jutó finanszírozás minimális mértékét: az 1. tengely 10%, a 2. tengely 25 %, a 3. tengely 10 % és a LEADER tengely 5 % (az új tagállamokban 2,5 %).

Minden tematikus tengelyben - mintegy építőelemként - számos vidékfejlesztési intézkedést határoztak meg előre. (Ide kattintva letöltheted az EU vidékfejlesztési politikájának intézkedéseit összefoglaló táblázatot.) A tagállamok ezekből választhatják ki azokat, amelyek a saját vidékük fejlesztése szempontjából fontosak, relevánsak, és várhatóan a legnagyobb hozzáadott értéket eredményezik a megvalósítás során. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a vidékfejlesztés számára rendelkezésre álló EU források a politikai prioritásoknak megfelelő három tengelyre összpontosuljanak, miközben megfelelő rugalmasságot nyújt a tagállamok specialitásainak beépítésre is. Ezt az összhangteremtést szolgálja a 2007. január 1-től működő új, egységes alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA): az egységes programozási, finanszírozási, jelentési és ellenőrzési szabályok jelentősen egyszerűsítik - és ezzel hatékonyabbá teszik - a politika végrehajtását.