| A bösztöri gazdaság története - Oldal 3 |
|
|
Oldal 3 / 4
A kis gazdaság nemcsak a Nemzeti Parkkal, hanem az agráregyetemekkel is jó kapcsolatot ápol. Ez egyrészt Dr. Molnár József professzornak köszönhető, aki sok segítséget nyújtott a László-házaspárnak a kecskeállomány kialakításában, és a sajtkészítésben, most pedig doktoranduszokat, diplomamunkájukat e témában író diákokat közvetít a gazdaságba, akik egy-egy kísérletet itt állítanak be, és folytatnak le. Így aztán a tudomány és a diákélet is megjelenik Bösztörön. Az egykor jobb napokat látott, de az utóbbi években szinte teljesen elnéptelenedett település talán egy újtípusú fejlődés előtt áll.
Lászlóék fejleszteni szeretnék a gazdaságukat. Miután nincs érétékesítési gondjuk, készíthetnének több sajtot is, ha lenne segítség. Jelenleg három felnőtt családtag dolgozik a gazdaságban, de akadna munka az állatok mellett még legalább egy embernek. De alkalmas munkaerő nyomokban sem található a környéken. Jó lenne egyszer megfejteni, mi az oka annak, hogy a munkanélküliség sújtotta vidékeken inkább nélkülöznek az emberek, mint sem elszegődnének egy-egy sikeresebb gazdához. Rosszul értelmezett büszkeség? Elfásultság? Igénytelenség? Mindenesetre a probléma korántsem egyedi. Miután a mennyiségi növekedés a felvázolt gondok miatt nehézségekbe ütközik, marad a minőségi fejlődés. Például a biogazdálkodásra való átállás, amit az AVOP-Leader Plusz (?) program keretében kiírt pályázat segítségével szándékoznak megvalósítani Lászlóék. A gazdaság épületeit, berendezését is fejleszteni szándékoznak, leginkább a fejőrendszer szorul rá a korszerűsítésre. |



