A múlt statisztikai adataiból, idősoraiból és tendenciáiból is lehet előrejelzést készíteni a jövőre, de félő, hogy így a fától soha nem látjuk az erdőt. A jelen nyomasztó gondjai eltakarnák előlünk a század- és ezredvég nagy kihívásait.

Szemben az időjárási prognózissal, – ahol jó eséllyel mindig ismétlődésre számíthatunk – a technológiai, a gazdasági és a társadalmi fejlődésben egyre gyorsabb ütemben, egyre újabb jelenségekkel találkozunk. Bár az előbbit sokan kiszámíthatatlannak, az utóbbit pedig befolyásolhatatlannak tartják, mi mégis fontosnak hisszük megvalósítható agrárgazdasági jövőképek készítését.

Összefoglalás. A magyar mezőgazdaság részére háromféle – a foglalkoztatást, a hatékonyságot és a fenntarthatóságot preferáló – többé-kevésbé konzisztens fejlesztési jövőképet tudunk megrajzolni. A konzisztencia alatt itt azt értjük, hogy számos tényező, elvileg szabad kombinációjáról van ugyan szó, de a faktorok kölcsönös összefüggése (interdependenciája) miatt nagy a valószínűsége az együttes változásoknak.

A legnagyobb változás a globalizáció, mert az összes többi fontos tényezőt is áthatja. Ezt követi az EU csatlakozás, amely csak közvetett és lassított integrációt jelent a nagy világfolyamatokhoz. Alapvetően megváltoztatja a világ élelmiszertermelését a második zöld forradalom, a genetikailag módosított növények, állatok és mikroorganizmusok térhódítása. Ugyanígy az élelmiszerfogyasztás is alapvető változáson megy át a zoonózisoktól való félelem, valamint a funkcionális és bio táplálékok tudományosan megalapozott vagy csak divatos elterjedésével. Minden bizonnyal megváltoznak a fogyasztói attitűdök; megnő az igény az újdonságok, a friss és a kényelmi élelmiszerek iránt. A kereskedelem pedig öntörvényűvé válik, folyamatosan manipulálja az általa királynak hízelgett vevőt.