| Génmódosítások agrárgazdasági és társadalmi hatásai - Oldal 2 |
|
|
|
Oldal 2 / 7
A második világháború utolsó éveiben egy amerikai mezőgazda és csapata elkezdte megváltani az éhező világot. Norman Ernest BORLAUG, a többé-kevésbé sikeres forradalmáért 1970-ben Nobel Béke Díjat kapott. Nevét az egész világon ismerik, többnyire áldják, ritkán átkozzák, Magyarországon alig említik. Műve – a zöld forradalom – enni adott az emberiségnek; nem segélyt osztott, hanem földművelést, növénytermesztést és nemesítést tanított szerte a világon. Lehet, hogy ő alkalmazta a tudástranszfert is először, a fejlődő országok segítésének máig legkorszerűbbnek tartott módszerét, amely "hal helyett háló" formájában persze több ezer éve ismert. BORLAUG gabonanemesítő és technológiafejlesztő tevékenysége nyomán először az éhező Mexikó vált gabona-exportáló országgá. Később India, Pakisztán és Afrika számos régiójának parasztjai és kutatói tanulták meg tőle, hogyan kell a zöld forradalom újításait a termőhelyhez, a gazdasághoz és az adott társadalomhoz illeszteni. Ma is sokan éheznek a világon. Az ENSZ mezőgazdasági szervezete október 16-át a világ élelmezési napjának választotta (World Food Day, UN–FAO). Jelmondata szerint az élelemhez és a táplálkozáshoz való jog az emberi alapjogok egyike. Mindannyian tudjuk, hogy éhező társadalmakban sajnos nem épülhet demokrácia sem; az éhség és a hiányos táplálkozás (ne hallgassuk el, a Kárpát-medence szegényeinek is) sok egyéb gazdasági és szociális nyavalyát okoz. Az ezredforduló közeli évekre a hagyományos keresztezéses növénynemesítés tartalékai részben kimerültek, illetve már nem elég gyorsak és hatékonyak ahhoz, hogy lépést tartsanak a népesség-robbanással. A második zöld forradalom, a biotechnológia és a génmódosítás forradalma talán megoldja a régi problémákat, bár bizonyára újakat is teremt. Ellenségei szerint BORLAUG is inkább csak teremtette az új gondokat, a műtrágyázás és a vegyszeres növényvédelem elterjesztésével, valamint az egyébként talán meg sem születő népesség életben tartásával. Nem éppen keresztényi nézetek! Az idős Nobel-díjas tudós ma is a haladást támogatja, híve a géntechnológia alkalmazásának; ebben látja a reményt hatmilliárd ember jobb élelmezésére. |



