Keresés

Bejelentkezés

tamop

TÁMOP


Címlap Tudomány Agrárgazdaság Kecskesajt-készítés - Oldal 8
Kecskesajt-készítés - Oldal 8 Nyomtatás E-mail
Tartalomjegyzék
Kecskesajt-készítés
Kecske és sajt
A kecskenyáj
A sajtkészítés
Reggel: megérkezik a friss tej
Délelőtt: irány a legelő!
Délben: a tej kezelése
Koradélután: a sajtüzemben
Délután: a sajtkészítés technikája
Este: a sajtkészítés kreatív módjai
Az értékesítés

Eltelt a háromnegyed óra, a tej szépen megalvadt az oltótól. Most a hárfák szisztematikusan felvágják az alvadékot. Először lassan vágjuk, majd kicsit leállítjuk, hogy még több savót kiengedjen magából – azaz szilárduljon. Ilyenkor már elkülönül az alvadék a savótól. Az alvadékból lesz a sajttészta, ami szilárd anyag, míg a savó – amely később szintén felhasználásra kerül – a folyékony fázis.

Ezután gyorsul az aprítási folyamat. A legfontosabb, amire figyelnünk kell a rögnagyság – ugyanis ez dönti el, hogy milyen típusú sajtunk lesz. A frissebb sajtokhoz a nagyobb rögnagyság a megfelelő, az érettebb, félkemény sajtokhoz a kisebb darabok az alkalmasak.

Időnként megállítjuk a keverőt, hogy megnézzük, hogy’ állunk. Ezúttal Dóra úgy találta, hogy lehetnének a darabok kisebbek is, hiszen a cél egy félkemény sajt létrehozása, így tovább dolgoztatja a hárfákat.

Végül az alvadék elérte a megfelelő rögnagyságot. Most már nem aprítjuk tovább, csak keverjük - a hárfák helyére újból keverőket erősítenek. Eközben lassan emeljük a keverék hőmérsékletét – ezt az utómelegítés.

Az utómelegítés azt a célt szolgálja, hogy minél több savó elváljon az alvadéktól. Ilyenkor az alvadékrögök zsugorodnak, így lesz egyre szilárdabb – és egyre könnyebben kezelhető – a sajttészta.



 
Szóljon hozzá!
Ossza meg Ön is tapasztalatát a fentiekkel kapcsolatban, vagy egészítse ki az írást. Új hozzászólás írásához kérjük jelentkezzen be vagy regisztráljon.

Copyright © 2010 BCE Menedzsment és Marketing Tanszék | Kapcsolat