Be kell ezért látnunk, hogy a harmadik világ sohasem élhet majd úgy, mint ahogy most mi élünk, és azt is el kell fogadnunk, hogy a mi sem élhetünk úgy a jövőben, mint ahogyan most élünk. A múlt (a 20.) század erőforrás-menedzsmentje nem tartható fenn, és nem alkalmas a fejlődő országok gondjainak megoldására sem.

A jövő fenntartható erőforrás-gazdálkodását tehát nem csak az ökonómia, hanem azzal egy szinten az ökológia és a társadalmi értékek érdekeit figyelembe véve kell végeznünk. A fenntarthatóság közgazdasági értelemben a szűkös erőforrásokkal való hatékony gazdálkodást jelenti. Ökológiai értelemben a bioszféra terhelésének határát jelöli; azt, amit környezetünk maradandó károsodás nélkül elvisel, és amivel folyamatosan megújulva fönnmaradhat. A fenntarthatóság társadalmi értelmemben az egyén szabadságát jelenti.