| Többlábonállás megteremtése a falusi turizmussal |
|
|
|
Oldal 1 / 9 A turizmus napjaink gyors ütemű fejlődésének köszönhetően a XXI. század egyik vezető iparágává nőheti ki magát. Az üdülni vágyó embereknél új motivációk és utazási szokások jelentek meg. A cikk oldalai: • BEVEZETÉS Egyre többen választják a klasszikus, tömeges ún. "napfény turizmus" helyett a "szelíd", "zöld" turizmust. Sokan szeretnének elmenekülni a túlzsúfolt, zajos városokból és helyette vidéki környezetben, természetben töltenék a szabadságukat. Ezzel egy időben egyre többen kínálják falusi szálláshelyeiket, részben azért, mert tanult szakmájukként kihasználják az ismert lehetőségeket, részben azért, mert az élet rákényszeríti őket a saját házuk üresen álló helyiségeinek hasznosítására. A falusi turizmust nem kezelhetjük önmagában, hiszen nemcsak a falusi környezetben értékesí tett szálláshelyekről van szó. Az agrárágazatban Európa szerte bekövetkezett változások és válságok, a jövedelemcsökkenés és a munkanélküliség hatására az erősen mezőgazdasági területek hátrányos helyzetbe kerültek. A helyzet javí tására több szempontból is alkalmasnak látszik a falusi turizmus. Elsősorban jövedelem-kiegészítő célokat szolgál, erre azért van szükség, mert a mezőgazdasági termékek értékesítése egyre inkább nehézségekbe ütközik. Az életszínvonal csökkenése miatt csökken a lakossági fogyasztás és a belföldi kereslet. A külföldi piacok elvesztése is jelentős szerepet játszott a termelés visszaesésében, az EU közösségi piacain az érdemi előrelépés elhúzódása is nehezíti a magyar élelmiszerek piacra jutását. Ezen túl a külföldön előállított élelmiszerek akadály nélkül áramolnak be az országba. A termelés visszaeséséből következő válság minden termelőt súlyosan érint és hatással van a vidéken élő emberek életminőségére (Krókiné Terbes M., 1999). A falusi turizmus növeli az ország belső exportját azáltal, hogy helyben értékesíti az előállított termékeket. A falusi turizmus hatással van a környezetvédelemre és a tájhasznosításra is. A turizmus e formájának ideológiája van, szemléletet igényel (Miklay F-né, 1999). |



