| Vezetéstudomány |
|
|
|
Lehetetlen egy előadás terjedelmén belül áttekinteni az összes elképzelést és kutatási eredményt, amely a vezetéselmélet alapját képezi. Ha azonban e terület főbb fejlődési irányait szemléljük az elmúlt száz évben, meghatározhatóvá válik számos olyan főbb elem, amely a mai vezetési gondolkodásnak is részét képezi. Úgyszintén, legalábbis bizonyos mértékben, összekapcsolhatjuk a vezetési gondolkodás fejlődését az adott korok megfelelő szükségleteivel, és részben ahhoz a változó szociális és ipari környezethez is kapcsolhatjuk, amellyel a vezetők szembekerültek. Az iparosítás korai éveiben a vezetés, amint ma ismerjük, általában nem volt magasan fejlett. A hangsúlyt elsősorban a felügyeletre helyezték, a döntéshozatal és az ellenőrzés azonban a szubjektív megítélés tárgya volt. Ez általában megfelelő is volt a XIX. században, amikor is: • a tekintélyelv jórészt kikezdetlen volt; Ez a potenciális munkaerőt nagyon megnövelte, ugyanakkor robbanásszerű piacnövekedést jelentett az élelmiszerek és termelt javak területén • az ipari befektetések céljára felhasználható tőke sokkal szélesebb körben elérhetővé vált, mert: Ebben a helyzetben a legfőbb elvárás a vezetéssel szemben az volt, hogy minél hatékonyabban állítsák elő az alapvető termékeket, s emellett képesek legyenek a világpiacot ellátni versenyképes árakon. A század vége felé ugyanakkor úgy tűnt, hogy ennek ellene hat az egyre növekvő különbség a vezetés elvárásai és a foglalkoztatottak szándékai között. Ezen probléma megoldására tette az egyik legkorábbi kísérletet az amerikai Frederick Winslow Taylor. |



