A kertészeti termelés szerkezetére is kiterjedő legújabb KSH felmérés nemcsak a családi gazdálkodás jelentőségére, de kiterjedtségét bemutatva a foglalkozásban betöltött szerepére is meggyőző érveket szolgáltat. (Anonym 2000)

A hazai gyümölcstermesztés szerkezete

• A mintegy 3 millió kisebb-nagyobb (dísz)kert többségében is lelhető gyümölcsfa, de ezeket ritkán ápolják szakszerűen, gazdasági jelentőségük is elenyésző,
• az egy-másfél millió kistermelő vegyes gazdálkodást folytat, az átlagosan kimutatható 10 gyümölcsfa 5-10 féle fajtát képviselve legfeljebb önellátásra szolgál,
• gazdaságméretet elérő, mintegy 74 ezer ha-t kitevő gyümölcsösök területének 1/3-át gazdasági szervezetek, 2/3-át egyéni gazdálkodók művelik,
• a gazdasági szervezetek száma 645, az egyéni termelőké 143 ezer,
• a nagyüzemek átlagosan 32 ha-os, a részfoglalkozásúak 0,3-0,4 ha-os gyümölcsültetvényt gondoznak,

A gyümölcstermeléshez hasonló nagyságrendű kisüzemi szőlő (200 ezer) és zöldségtermelést is számításba véve a félmilliót meghaladó részfoglalkozású, évente 90 munkanapnál többet dolgozó kertészkedőknek a termelésben és foglalkoztatásban vállalt szerepét aligha tekinthetjük csupán hobbi kedvtelésnek. Tény, hogy a hazai kisebb gazdaságok átlagos termelési színvonala ma még elmarad a korszerű nagygazdaságok hatékonyságától, de a déltiroli „almaszentély” példája is bizonyítja, hogy ez nem törvényszerű jelenség.

A mezőgazdasági részfoglalkozás létjogosultsága is inkább csak a kelet-európai országokban vitatott irányzat, a fejlett országokban a mezogazdaság és foleg vidékfejlesztés nélkülözhetetlen eszköze. Magyarországon a kertészeti termelés a korszeru nagyüzemi, szántóföldi gazdálkodásban foglalkoztathatók számánál nagyságrendileg több munkavállalónak, családnak képes részleges elfoglaltságot, érdemleges jövedelemkiegészítést nyújtani.