Szociális és környezeti teljesítmény

Mi a megoldás, ha egyáltalán szabad ilyen optimistán kérdezni? A természetben vannak ezerjófüvek, de csak a nevük az, többnyire egyetlen betegséget sem gyógyítanak, nemhogy ezret. A német parasztok a vicceikben gyapjút adó, jól tejelő, vastag szalonnájú csodaállatokról álmodoznak. Hasonlót remélnek azok az egyébként kiváló magyar agrárszakemberek is, akik azt hiszik, hogy a hatékonyság a gyógyír, a mindent megoldó húzóerő. Majd ha lesz fejlett, intenzív és exportképes mezőgazdaságunk, akkor ennek a hasznából költhetünk természet- és környezetvédelemre, a munkanélküliség elleni harcra, térség- és vidékfejlesztésre. Sajnos ez így nem működik; Kornai János anti-equilibriuma ma is érvényes; a lemondások és halasztások, az el nem végzett feladatok egyensúlyvesztéshez vezetnek, generációs mulasztásokká növekednek. Tehát ezt az utat ne válasszuk. Maradjunk a párhuzamos fejlesztésnél, ahol az összes célt egyszerre kell szem előtt tartanunk. Az erőforrásokból, a pénzből így mindenre kevesebb jut ugyan, de nem hagyunk magunk után nyomasztó terheket a következő generációkra. Ha nagyon ügyesen egyensúlyozunk, - amit persze meg kell próbálnunk -  akkor a szinergikus és multiplikátor hatások kiegyenlíthetik az erőforrás-megosztás hátrányait, és később vagy inkább csak utólag az allokáció ideálisnak bizonyulhat. A tényezők komplexitása és kölcsönös összefüggésük (interdependencia) miatt számunkra kedvező eredményt valóban csak a szinergikus és multiplikatív (együttes és egymást erősítő) hatásoktól várhatunk, ami persze a kockázatot is növeli. Azaz míg az esetleges kudarchoz bármelyik tényező egyenkénti hiánya is elég, addig a kívánatos sikerhez viszont teljes és komplex együttállás, szerencsés csillagzat kell.

A belső piac és a hazai termelő, azaz a munkahelyünk védelmében mindennel próbálkoznunk kell, amit a nemzetközi egyezmények nem kifejezetten tiltanak. Előnyben kell részesítenünk a hazai terméket, a teljes életútjában környezetkímélő terméket, amelyhez a kisebb szállítási távolság is hozzá tartozik, mert az egyébként is színvonalas termelés mellett ez elegendő lehet a belső versenyképességhez. Tegyünk meg mindent, hogy a multifunkcionális magyar agrárgazdaság termékei és szolgáltatásai, a mennyiségi és minőségi igényeket kielégítve, - amennyire csak lehetséges - a hazai tudás és a munkaerő foglalkoztatásával helyben jöjjenek létre, minél kevesebb környezetterheléssel és szállítással; azaz szociális és környezeti teljesítményt is tartalmazva.

Bálint János: Egy szál virág az Óperencián túlról. = Magyar Hírlap. 1998. október 12. (A fenti szöveg a leadott kézirat, amelyet a MH szerkesztősége kissé átdolgozott.)