A kárpótlás és a privatizáció a magyar mezőgazdaság szerkezetének jelentős változásával járt. A volt szocialista országok átalakulása, a külső piacok egy részének elvesztése, a belső piac átalakulása, az életszínvonal csökkenése előidézte keresletcsökkenés jelentős kihívást jelentett a kertészeti termelőknek.

Az előttünk álló következő kihívás az EU csatlakozás. Hogyan alkalmazkodtak a termelők a változó körülményekhez, hogyan védekeztek a váratlan eseménye kedvezőtlen hatásai ellen?

A gazdaságban hozott döntések jellemzően bizonytalan körülmények között történnek, ahol a döntés eredményét befolyásoló külső és belső tényezők jövőbeni alakulása nem ismert a gazdálkodó számára (Bácskai és társai. 1976). A gazdálkodó

• az események bekövetkezési esélyeit (valószínűségét),
• azok gazdasági következményeit, céljai elérésére gyakorolt hatását mérlegeli. Pl. ugyanaz a káresemény különböző kockázatot jelent attól függően, hogy a kieső jövedelem milyen célt szolgált volna.

Kutatás célja

A kockázati források, kockázatkezelési lehetőségek áttekintése valamint a kockázatok széles skálájával szembesülő kertészek magatartásának vizsgálata. A kutatással elő kívánjuk segíteni, hogy a kertészek a kockázat kezelés eszköztárát minél sokoldalúbban használják fel eredményes gazdálkodásuk érdekében.

Módszer

A termelők magatartása megismerése céljából felmérést végeztünk három helyszínen 1999-ben:

Hortus Hungaricus Nemzetközi Kiállítás és Vásár Szigetszentmiklóson

Flora Hungaria, dísznövény nagykereskedelmi piac Szigetszentmiklóson

Magbörze a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen

A megkérdezések helyszínéből következik, hogy a válaszadók az aktív, érdeklődő, termékeiket közvetlenül értékesítő gazdálkodók köréből kerültek ki. A felmérés eredményeit összevetettük az AKII és KSH adatain alapuló statisztikai és az elméleti vizsgálatok eredményeivel. A számításokat Excel és SPSS segítségével végeztük.