| Agrártermékek közvetlen értékesítése (direkt marketing) és vidéki térségfejlesztés - Oldal 3 |
|
|
Oldal 3 / 5
A munka világa:• a vidéki foglalkoztatás erősítése, életszínvonal növekedés, vásárlóerő és piacbővülés; A falusi élet:• infrastrukturális fejlesztés, víz, villany, csatorna, utak, vasutak, telefon/fax, ISDN; Azaz a direkt marketinget integrálni kell a multifunkcionális mezőgazdaság, a komplex térség- és vidékfejlesztés eszméjébe és gyakorlatába. Ha a szinergikus hatások a legújszerűbb összetételben sem elég erősek, akkor kezdetben szükséges az állami támogatás, az indítási segítség. Ausztriában, Németországban és az USA-ban a direkt marketing állami és tartományi támogatást élvez, Washingtonban még a minisztériumok előtti tereken is rendeznek farmer piacokat. E programok részleteinek alapos hazai ismerete nagymértékben fokozná esélyeinket az európai integrációs folyamatban, az ISPA és SAPARD előcsatlakozási források megnyeréséért folyó nemzetközi versenyben. A direktmarketingnek kétségtelen hátrányai is lehetnek, mint például a kereskedők korlátozása és piacvesztése, a megnövekedett falusi forgalomból származó környezetszennyezés, de ezek kezelhetők, kézbentarthatók és eltörpülnek az előnyökkel szemben. Kutatásunkban az OECD, az USDA, az Európai Parlament ENESD, az EU DG VI., EU LEADER, a német CMA mintákat követve a módszerek kidolgozásával, innovatív hazai adaptációjával, tudományos elemzésével, gyakorlati ismertetésével, valamint a számítógépes adatbázis és tapasztalatcsere megszervezésével kívánunk lehetoségeket teremteni a magyar termeloknek. A Kárpát-medence, mint térségi megjelölés a programunkban nem csak divatos fogás, hanem valódi célkitűzésünk, hogy az eredményeket a határainkon túl, a magyarlakta régiókban is hasznosítsuk. Egyetemünknek távoktatási központjai, - az erdélyi Maros megyében, a délvidéki Vajdaságban és a Kárpátalján - kiváló lehetoségeket teremtenek a direktmarketinget is tartalmazó térségfejlesztési programok indítására. Kutatásunk gyakorlatias területe az Európai Unió LEADER (Liaison Entre Action de Développement de l’Economie Rurale) és ENESD (European Network of Experiences in Sustainable Development) programjához hasonló, versenyképes térségfejlesztési stratégia kidolgozása az elmaradott vagy leromlott magyar agrártérségek számára. Kísérleti vagy divatosabban pilot projektünk Tolna megye legszegényebb térségeit integráló három mikrotérség 24 településére épül (650 km, 18.000 lakos), ahol húsz résztvevő kistérségi képviselővel elkezdtük tíz különböző, a faluszépítéstől a gyümölcstelepítésig, a népi iparművesség fellendítésétől az intelligens régió tervezéséig, a direkt marketingtől a helyi termékek adatbázisáig terjedő, változatos program kidolgozását. A LEADER mintáknak megfelelően fontosnak tartjuk, hogy innovatív, máshol is hasznosítható, átültethető és nemzetközileg is értékelhető fejlesztési koncepciók legyenek. Tanszéki kutatócsoportunk ezeknek a programoknak a kidolgozásához és megvalósításához kívánja az elméleti és gyakorlati alapokat megteremteni, többek között a LEADER európai információs bázisának (European Rural Development Network és LEADER European Observatory) átvételével, feldolgozásával és adaptációjával. |



