| Direktmarketing - Oldal 3 |
|
|
|
Oldal 3 / 14
• a közvetítői (elosztási csatornák) költségeinek és hasznának megtakarítása, esetleg megosztása a termelő és a fogyasztó között; A konkrét kiváltó ok, ami a direktmarketingre irányíthatja a termelők figyelmét, az élelmiszerkereskedelmi hálózatok egymás közötti harcában érvényesülő árleszorító politika, a mezőgazdasági felvásárlási árak inflációt nem követő növekedése, sőt sokszor az éles verseny miatti árcsökkenés. A hálózati üzletek polcaira jutni persze még ezeken a nyomott árakon sem könnyű, így kézenfekvő, hogy a termelők más, alternatív lehetőségeket keresnek. A legfontosabb előny azonban a termék és a kapcsolat minőségének a garanciája, nem előírásokkal, EUREP GAP, EMAS és ISO szabványokkal, hanem a termelő személyével, arcával vagy kézfogásával. Ez sokszor többet ér a legjobb dokumentációnál is. A DM kapcsolatban ideálisan nyilvánul meg a termelő és fogyasztó kölcsönös ökoszociális (környezeti és társadalmi) felelősségvállalása. A termelő vállalja a felelősséget saját termeléséért, míg vásárlója vállalja a személyes kapcsolatot, esetleg kényelme rovására is. A pótlólagos gazdasági és társadalmi haszon a kitörés lehetősége a sok-kis-termelős-fogyasztós ágazat költségtakarékos gazdálkodásából. A költségtakarékosság ugyanis hosszú távon rontja a minőséget. A marketing aranyszabálya szerint pedig a minőség azt jelenti, hogy a vevő tér vissza, nem az áru. A legnagyobb kihívást mindezek ellenére az a tény képezi, hogy a direktmarketing önmagában nem hordoz elegendő előnyt a farmerek számára ahhoz, hogy belevágjanak. Eddig többnyire csak kényszermegoldás volt; a kereskedelmi kiszolgáltatottságtól való menekülés egyik útja. Ha azonban kombinálják a közvetlen értékesítés technikáit a vidék- és térségfejlesztés Európa-szerte ismert eszközeivel és céljaival, akkor a szinergikus hatások versenyképessé teszik a direktmarketinget. A kombinálandó tényezők a munka világából és a falusi életből az alábbiakban olvashatók. |



