Parasztpiac (farmer’s market)

Szerte a világ városaiban, ahol nincs mindennapos piac, működnek a hétvégi parasztpiacok. Ezek legkorábban péntek este nyithatnak, hiszen a paraszt hétközben és nappal a gazdaságában dolgozik. A piaci csúcsidő többnyire szombat vagy vasárnap délelőttre esik. Nem kereskedők árulnak, hanem maguk a termelők vagy a családtagjaik, nem a város szélén, hanem a főterén. A parasztgazdaságot és a városi vásárlót sokszor több nemzedéknyi barátság köti össze. Valami hasonló kapcsolat szövődik nálunk is az utóbbi években nyílt biopiacokon. A magyar városok többségében mindennapos piac működik, külön termelői standokkal: ez nem zárná ki a szombat délelőtti főtéri mulatságot.

Szedd magad! (pick your own)

A szedd magad mozgalom az üzemi méretű gyümölcsösök vásárlói szüretelésre szerveződik. Alapos megfontolást, sok hírverést, fegyelmezett szedőket, pontos mérlegeket, jó közlekedést igényel. A vásárló garantáltan azt szedi, amire szüksége van; hol nagy szemű cseresznyét a befőtthöz, hol apró szamócát a dzsemhez, netán nagyobb szilvát friss fogyasztásra, Beszterceit lekvárfőzéshez, és így tovább. A vásárló a családi szüret után a kapunál kifelé mérlegelés után fizet, a göngyöleg saját, bérelt vagy megvásárolt, az ár mérsékelt, a nap fárasztó, de örömteli. Újabban a termelők virággal is kísérleteznek.

Teikei és CSA (community-supported agriculture)

Akinek a szedd magad sem elég intenzív kapcsolat a mezőgazdasággal, az folyamatos barátságba is kerülhet a termelővel. Nem csak alkalmi szüretre, hanem folyamatos vásárlásra, hetenkénti szedésre, élvezetes kapálásra is szövetkezhetnek a termelők és fogyasztók. Bécs tízemeletes toronyházaitól néhány méterre a szántóföldek felé néhány hektáros parcellákat béreltek a földműves nosztalgiával megáldott és gyermekbarát közösségre vágyó lakótelepiek. A bekerített kertben egyedi ágyásokat alakítottak ki, amelyeket a családok műveltek. Estére együtt sütötték a szalonnát a közös tábortűz mellett, a gyerekeik is összebarátkoztak. A felfogadott “intézőjük” kertészkedésre tanította őket. Egészségügyi okokból igazi mérgekkel nem lehetett permetezni, így hamarosan rájöttek, hogy a biokertészet az egyetlen megoldás. Gyorsan kialakult a közösség, német nyelvterületen Selbsternte az elterjedt neve, de nem felejtették el a száz éves előd, Dr. Schreber kertjeinek (Schrebergarten) nevét sem. A japán eredeti a teikei, az akár lakó- és életközösségig fejleszthető változat az amerikai CSA, ígéretes magyarítása a szivárvány gazdaság.