Virtuális piacok (Internet)

Az informatikailag támogatott mezőgazdasági direktmarketing úgy működne, hogy először létrehozunk egy adatbázist a kínálatból. Az ország (vagy a Kárpát-medence) területén élő parasztgazdaságok alapvető adatai (név, cím, telefonszám, e-mail, megközelíthetőség) bekerülnek egy egyszerű nyilvántartásba. Az alapadatok mellé kerül a kínálatuk, azaz hogy milyen terméket vagy szolgáltatást kínálnak, mikor és milyen mennyiségben. Ez az adatbázis később listázható termékenként vagy termékcsoportonként (pl. sajt, tejtermék), településenként, az irányítószám alapján. A következő lépés egy útvonal szerinti csoportosítás lenne, pl. a 64-es út mentén milyen a kínálat. A sikeres mezőgazdasági vállalkozók persze saját honlapot is készítenének vagy csináltatnának, ami a nevükre vagy üzemükre kattintással nyílna meg. Az egyedi honlap bemutatná az üzemet és a gazdát, valamint a termékeit. Minderre jó példa a www.biopiac.net honlap.

Ha ezek a szinergikus hatások a legújszerűbb összetételben sem elég erősek, akkor kezdetben szükséges az állami támogatás, az indítási segítség. Ausztriában, Németországban és az USA-ban a direkt marketing állami és tartományi támogatást élvez, Washingtonban még a minisztériumok előtti tereken is rendeznek parasztpiacokat. E programok részleteinek alapos hazai ismerete nagymértékben fokozná esélyeinket az európai integrációs folyamatban, az EU strukturális alapok forrásainak megnyeréséért folyó nemzetközi versenyben.

A direktmarketingnek kétségtelen hátrányai is lehetnek, mint például a profi kereskedők korlátozása és piacvesztése, a megnövekedő falusi forgalom és környezetszennyezés. A hátrányok azonban legtöbbször kézbentarthatók és eltörpülnek az előnyök mellett. A direktmarketinget nem a nagy- és kiskereskedelem helyett ajánljuk, hanem csak azok kiegészítéseként, néha csak a változatosság kedvéért, néha gazdasági és társadalmi tekintetben is életmentőként. Bármelyik lehet sikeres, de sajnos a kudarc sem kizárt.