A Szentendrei-sziget a közösségi Wikipédia lexikon adatai szerint mintegy 30 km hosszan és legnagyobb részén 2–3 km szélesen húzódik Budapesttől északra a Dunakanyarig.
A Szentendrei-sziget a közösségi Wikipédia lexikon adatai szerint mintegy 30 km hosszan és legnagyobb részén 2–3 km szélesen húzódik Budapesttől északra a Dunakanyarig.
A csatlakozás következtében két dolog változik alapvetően a magyar földpiacon. Az egyik az uniós földalapú támogatások bevezetése. A másik változás az uniós tőke érdeklődése lesz, amely Kelet-Európában is keresi az ígéretes lehetőségeket.
A mezőgazdasági területekből legalább egymillió hektár (20-25%) esetében olyan kis területű vagy kis tulajdoni hányadú a tulajdon, hogy a vele való nem törődés már veszélyeztetheti a tulajdonviszonyok jogi stabilitását.
Elmaradt a földárak korábban megszokott, dinamikus emelkedése. A legalább 25%-ra becsült emelkedés helyett lényegében a tavalyi árakon, 400 ezer Ft/hektár körül tartózkodnak az átlagárak.
A vidéki térségek fejlődését az összetartozás és a széthúzás határozza meg. A következőkben az összetartó és elválasztó erőkről, a véletlenekről, a közös sorsválasztásról számolunk be.
A Mór környéki szőlőtermesztés alapjait a történészek szerint a rómaiak fektették le. A Móri árok akkoriban fontos közlekedési csomópont volt, itt futottak össze ugyanis a táci, győri és ószőnyi utak.
Magyarország területének legalább kétharmada vidéki térség, amelyben a teljes lakosság több mint fele él. Érdekes módon ezek az arányok jellemzőek az általában városiasabbnak gondolt Európai Unióra és persze a Kárpát-medence határainkon túli magyarlakta területeire is.