Mór

A móri Lamberg-kastély a magyar barokk kastélyépítészet egyik kiemelkedő alkotása. A németországi eredetű Lamberg család móri birtokán Fellner Jakab irányításával 1762-ben kezdődtek a kastélyépítési munkálatok, az épület 1766-ban készült el. Az épület belső terét eredetileg igen gazdag festéssel díszítették. A műemléki helyreállítások során az udvarról barokk szökőkút medencéje került elő. A kastély kertjében 1803-ban két kapucinus szerzetes, Fráter Guido és Fráter Sugerius angolparkot alakított ki.

A Luzsénszky-kastélyt („Láncos-kastély”) a névadó család építtette 1790 körül.

A kapucinus templom 1701-ben épült, de a XIX. század végén kívül és belül jelentősen átalakították. A fő oltárkép Baumgartner Norbert kapucinus szerzetestől való, Krisztust és Szűz Máriát ábrázolja két szent társaságában. Az egykori kapucinus rendház egyemeletes barokk épülete a templommal egy tömböt alkot.

Csókakő

A csókakői szőlők fölött magasodik a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos típusú vár romja. Valószínűleg a tatárjárás után emeltette a Csák család, akik az 1320-as évekig birtokolták. A Győr és Komárom felé vezető út őrzője volt. Fénykora a XVI. századra tehető, ekkor Fejér megye negyedrésze a várhoz tartozott. 1544-ben török kézre került, ettől kezdve 1687-ig török végvár volt. A visszafoglalás után egy ideig gondoskodtak a fenntartásról, mára azonban csak romjai maradtak meg.

Csákvár

A csákvári Esterházy kastély helyén 1769-ben már állt egy urasági ház, melyet Esterházy János kezdett kiépíttetni 1778-ban. Az új kastély terveit a grófi család uradalmi építésze, Fellner Jakab készítette, aki több templomot, kastélyt, gazdasági épületet tervezett az Esterházyak számára. Az 1804 és 1806 közötti átépítések során a bal oldali szárnyhoz pavilont kapcsoltak, a főhomlokzatot pedig portikulusszal díszítették. Ez utóbbi az 1808-as földrengés során összedőlt, és újjá kellett építeni. A kastély ma látható klasszicista átépítése a francia származású Charles Moreau műve.

A régi fényétől megfosztott angolpark jelenlegi legfőbb látnivalója a Szentháromság-szobor, a műbarlang és a napóra. A kastély belsejében megtekinthető a volt földszinti díszterem, a volt könyvtár és a volt kápolna.

A Vértes Múzeum a csákvári nép életét és régi mesterségeit ismerteti. A hajdani mezőváros különösen gazdag a céhélet és a különféle mesterségek, elsősorban a fazekasság emlékeiben.

A község nyugati szélét lezáró sziklás hegy oldalában nyílik a Bároczházi-barlang, amely ősállat maradványairól nevezetes. A barlangot az eddigi kutatások szerint ember nem lakta. A római korban Diana istennőt tisztelték a sziklafalak között.