| Megállt a földár-növekedés |
|
|
|
Elmaradt a földárak korábban megszokott, dinamikus emelkedése. A legalább 25%-ra becsült emelkedés helyett lényegében a tavalyi árakon, 400 ezer Ft/hektár körül tartózkodnak az átlagárak. A keresleti oldalon újra megjelent a külföldiek érdeklődése, akik a méretgazdaságosság nyújtotta előnyöket kihasználva gazdálkodnának Magyarországon. A hazai befektetői réteg esetében nincs áttörés, bár januárban és szeptemberben élénk érdeklődés jellemezte a piacot. Összességében változatlanul alacsony kínálat párosul alacsony kereslettel. Korábban mindig a várakozások mozdították felfelé az árakat: az Uniós csatlakozás hatása, földalapú támogatások megjelenése. Azonban sem május előtt, sem az azt követő hónapokban nem történt érdemi változás, elmaradt a kereslet bővülése. Mostantól kezdve várhatóan már csak a valós kereslet alakulása illetve jogszabály-változás mozdíthatja az árakat, hiszen már nincs újabb információ, amely a befektetők döntéseit alapvetően befolyásolhatja. A bérleti díjak esetében kulcsinformáció a földalapú támogatások megjelenése és ezek tényleges kifizetése. A támogatások várható január-februári kifizetése megmozgathatja a bérlőket, bérbeadókat, hiszen minden termelő számára ténykérdés lesz, hogy a terület a minőségtől, művelési eredménytől függetlenül új, fix összegű, évente növekvő, biztos és a jelenlegi nyereséggel összemérhető jövedelemforrást kapott. A bérleti díjak az idei átlagos 10 eFt/hektár szintről jövő évtől kezdve akár a kétszeresükre, az átlagosan 20 eFt/hektáros szintre (5% adómentes hozam) is emelkedhetnek. A bérletidíj emelkedés a földkeresletre és a földárakra is visszahathat. Folyamatosan hallani pletykákat arról, hogy a kormány könnyítené a belföldi (pl. mezőgazdasági) jogi személyek a földtulajdon-szerzését. Erre azonban a politikai nagyüzem és a választások közelsége miatt egyelőre kevés esélyt látok. Információk a földpiacról Fűr Zoltán |



