Magyarország területének legalább kétharmada vidéki térség, amelyben a teljes lakosság több mint fele él. Érdekes módon ezek az arányok jellemzőek az általában városiasabbnak gondolt Európai Unióra és persze a Kárpát-medence határainkon túli magyarlakta területeire is.

A vidéki térség gondjai ugyanúgy emberi erőforrással kapcsolatos, egészségügyi, informatikai, környezeti, termelési, élelmiszergazdasági és közlekedési problémák, ahogy a TEP munkacsoportok tagozódnak. A gondok elemzésére, a problémák kezelésére a fenti szektoriális közelítés is alkalmas, de a problémák tartós megoldásához, a fenntartható fejlődéshez az esetek többségében regionális azaz térségi megközelítés kell. Európa és főleg az EU is régiókban gondolkodik, és ha mi is csatlakozni kívánunk, akkor nekünk is meg kell tanulnunk a térségben való gondolkodást. Nemzetiségi politikánk szempontjából különösen előnyösek lehetnek a Kárpát-medencében a határokon átnyúló természeti és gazdasági régiók. A Kárpát-medence, mint gazdasági és kulturális egység felértékelődik a régiók Európájában, ami nem magyarkodás vagy nemzetieskedés, hanem földrajzi (geopolitikai) realitás.

A letölthető tanulmány