| Vidékfejlesztési stratégiák |
|
|
|
Oldal 1 / 14 A vidéki térségek fejlődését az összetartozás és a széthúzás határozza meg. A következőkben az összetartó és elválasztó erőkről, a véletlenekről, a közös sorsválasztásról számolunk be. A cikk oldalai: • BEVEZETÉS [VIDEÓ HELYE] A vidéki térségek fejlődését az összetartozás és a széthúzás határozza meg. A következőkben az összetartó és elválasztó erőkről, a véletlenekről, a közös sorsválasztásról számolunk be. Bemutatjuk a sikeres és sikertelen térség kialakulásának gyakori folyamatát. Az ökofolyosók mintájára keressük azokat az információs és innovációs csatornákat, kitörési pontokat, amelyekből az elmaradott vidék is új fejlődési pályára állhat. Magyarország területének legalább kétharmada vidéki térség, amelyben a teljes lakosság több mint fele él. Érdekes módon ezek az arányok jellemzőek az általában városiasabbnak gondolt Európai Unióra és persze a Kárpát-medence határainkon túli, magyarlakta területeire is. A vidéki térség gondjai ugyanolyan emberi erőforrással kapcsolatos, egészségügyi, informatikai, környezeti, termelési, élelmiszergazdasági és közlekedési problémák, mint amilyen például a közigazgatási intézmények, minisztériumok tagozódása. A gondok elemzésére a fenti szektoriális megközelítés is alkalmas ugyan, de a problémák tartós megoldásához és a fenntartható fejlődéshez az esetek többségében komplex regionális és lokális, azaz térségi megközelítés kell. Európa és főként az EU régiókban gondolkodik, így nekünk is meg kell tanulnunk a térségi problémakezelést. Nemzetiségi politikánk szempontjából különösen előnyösek lehetnek a határainkon átnyúló természeti és gazdasági régiók. A Kárpát-medence, mint gazdasági és kulturális egység felértékelődik a régiók Európájában. Ez nem magyarkodás vagy nemzetieskedés, hanem földrajzi, geopolitikai realitás. |



