[VIDEÓ HELYE]

A vidéki térség létrejöttét és elhatárolhatóságát a kohézió, valamilyen összetartó erő határozza meg, amelyek közül a leggyakoribbak:

• földrajzi viszonyok, elzárt területek, azonos természeti formák,
• etnikai, származási, nemzeti, nyelvi azonosság, pl. határon túli nemzeti kisebbség,
• foglalkozási, termelőkörzeti azonosság vagy hasonlóság, pl. mezőgazdasági körzetek,
• vallási, világnézeti, etikai azonosság vagy hasonlóság,
• életszínvonal, ritkábban a gazdagság, inkább a szegénység vagy az azon alapuló politika,
• fejlődéstörténet, pionírok, kondenzációs mag, felvirágzás, hanyatlás,
• véletlenek, kaotikus állapotok, agglomerációs előnyök, pozitív visszacsatolás,
• közös sors, Szondi Lipót nyomán, sorsanalízis, közös döntések és választások.

Számos hazai és Kárpát-medencei kistérség és mezőgazdasági termesztési körzet történetének, valamint nyugat-európai esettanulmányoknak az elemzése során győződtünk meg róla, hogy a térségeknek ugyanúgy, mint az embereknek és családoknak vannak sorsválasztó döntéseik. Szondi Lipót nyomán továbbgondolva ezek a döntések is nagy valószínűséggel öröklődnek, a vidék is hajlamos az "élete" során ugyanazokat a jó és rossz döntéseket meghozni, saját fejlődését serkenteni vagy blokkolni, a változásokat katalizálni vagy megakadályozni. A Szondi-féle sorselemzéshez hasonló térségkutatás lehetővé teszi, hogy a múlt elemzésével felkészüljünk a kritikus helyzetekre, a jobb döntésekre, a sikeresebb sorsválasztásra.