[VIDEÓ HELYE]

Alattvaló vagy polgár

Manapság az eddigi tendenciák folytatásaként zajlik az évszázados sérelmi politizálás, a parasztember az állam alattvalója marad, tiltakozik a modernizáció és a nyilvántartásba vétel miatt, lázad a terhek és adók ellen, mindenkit hibáztat és semmit sem akar, elszáguld mellette a fejlődő világ (= negatív innováció). Nem tanulunk meg együttműködni és szövetkezni, inkább féltékenykedünk és akadályozzuk egymást.

Vagy megtanulunk a múltba révedés és a sérelmi politizálás helyett magunknak saját jövőt kovácsolni (reformkovács). A vidék és a paraszt szó elveszíti a negatív jelentését, a parasztember a vidék öntudatos polgárává válik, aki nem csupán állami támogatást követel és útelzárással tüntet, hanem igyekszik maga megoldani a saját problémáit. A legfontosabb tulajdonsága, hogy innovatív ezermester a saját gazdaságában és változásra, tanulásra képes szervezetekben kifogyhatatlan energiával, hajnaltól napestig dolgozik. (Nem látástól vakulásig robotol, hanem rengeteget termel, alkot, épít.) Nyitott az új dolgokra, kipróbál minden hasznosnak tűnő technikai és szervezeti újdonságot. Kapcsolatokat teremt, hálózatokba szerveződik és főleg képes együttműködni másokkal.

Innováció

Ma uralkodó jelenség a transzformizmus, a látszatcselekvés és látszatváltoztatás, azért, hogy a lényeg a régi maradhasson. Az innovációs folyamatok sorvadoznak, a konfliktuskezelés szegényes és eredménytelen. Az állam azt állítja, hogy gondoskodik rólunk, és mi hiszünk ebben. Erős civil kezdeményezés és kontroll hiányában az állam szinte minden területen kiépíti a hatalmát, túlfejlett bürokráciát tart fenn, ami sikeresen ellenáll az újításoknak és korrupciójával fékezi a gazdaságot. A hivatalnoki kar megfélemlített, továbbképzetlen és döntésképtelen, erőfeszítései a kormányváltásokhoz való igazodásban merülnek ki, és ha nagyon muszáj, akkor is csak kudarckerülő döntések születnek, a szükséges sikerkeresők helyett.

Vagy teret kap az innováció (térségi LEADER követelmény), hódít a tudásgazdaság (knowledge management). Megtanuljuk a konfliktuskezelés fogásait, kevésbé gyűlölködünk. Az állami gondoskodás helyett az erős civil szféra segítő kezét nyújtjuk illetve fogadjuk el. A hatékony civil kezdeményezés és kontroll kikényszeríti a tanuló szervezeteket, csak a változás állandó. Csökken a bürokrácia és a korrupció. A hivatalnoki kart folyamatosan továbbképzik, racionális, sikerkereső döntések születnek, a kormányváltásokhoz a hivatalnokoknak nem kell alkalmazkodniuk.