Keresés

Bejelentkezés

tamop

TÁMOP


Címlap Tudomány Térségfejlesztés Vidékfejlesztési stratégiák - Oldal 7
Vidékfejlesztési stratégiák - Oldal 7 Nyomtatás E-mail
Tartalomjegyzék
Vidékfejlesztési stratégiák
A VIDÉKISÉG NEM AZONOS AZ ELMARADOTTSÁGGAL
A TÉRSÉGEKET ÖSSZETARTÓ ERŐK
TÉRSÉGI KÖZÖS SORS
SORSVÁLASZTÓ DÖNTÉSI PÁLYÁK
SIKERES TÉRSÉGEK
SIKERTELEN TÉRSÉGEK
SIKERTÉNYEZŐK
ALATTVALÓ VAGY POLGÁR - INNOVÁCIÓ
TRIANON - MULTIFUNKCIONALITÁS
ZÖLD FORRADALOM
PÁLYÁZATOK - ESÉLYEGYENLŐSÉG
TANULSÁG
FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE

[VIDEÓ HELYE]

A sikertelen vagy kevésbé sikeres térségek történetéből levonható következtetés, hogy eredetileg is volt valamilyen hajlamosító tényező, amely akadályozta a fejlődést. Például eredendően is nagyon kicsi a falu, vagy zsáktelepülés jellegű, azaz csak egyetlen úton megközelíthető, holott tudjuk, hogy az élénk és természetes kapcsolatokhoz csillagszerű (mindent mindennel összekötő, redundáns) utak kellenek a falvak között. A leggyakoribb mai hátrányos hajlamosító tényező a lakosság elöregedettsége, ami nem csak korosodó embereket jelent, hanem azt is, hogy a fiatalok, különösen az iskolázottabbak és a gyerekeiknek jobb iskolára vágyók már elköltöztek. A sorsot rossz irányba eldöntő pillangó-effektus lehet a vasúti vagy autópálya nyomvonal másfelé vezetése, az új ipari létesímény vagy akár hulladéktároló elutasítása, a postahivatal megszűnése, az iskolai felső tagozat, majd az alsó teljes kiürülése, amely többnyire megpecsételi a falu sorsát, hiszen iskola nélkül fiatal párok nem szívesen maradnak. Ez annak ellenére is így van, hogy szerte az országban ismert az iskolabusz intézménye, sok szülő a nagyvárosban is autóval viszi a gyerekét iskolába. A magyar falvakban mégis inkább a szülő ingázik a saját munkahelyére. Az egyetlen kivétel talán az állattartó gazda, aki a saját telepén, a jószágaival akar lakni, és így ő maga nem tud a nagyobb, iskolázott településre költözni. A sikertelen település legnagyobb hátránya, hogy idővel immunizálódik az innovációval szemben, a jöttment eszmék sorozatos elutasításával megtanul könnyen hárítani, az újabb kísérletek egyszerűen lepattannak róla. (Enyhítő körülményként el kell ismernünk, hogy ez a hárítási tudomány sokszor a hatalmi próbálkozások elutasításán edződött.) A sorozatos kudarcok egymást is erősítik, a kritikus tömeg (lakosság, iskolás gyerek, gazdaság stb.) elvesztésével, a rossz irányú pozitív visszacsatolással folyamatosan leépül a település. A nagy kérdés az, hogy lehet-e fordítani ezen a folyamaton. Az az optimista véleményünk, hogy talán igen, és mindenképpen érdemes megpróbálni (a tigrislovaglást), hogy legalább elmondhassuk, hogy mi megkíséreltük, még ha bele is buktunk.



 
Szóljon hozzá!
Ossza meg Ön is tapasztalatát a fentiekkel kapcsolatban, vagy egészítse ki az írást. Új hozzászólás írásához kérjük jelentkezzen be vagy regisztráljon.

Copyright © 2010 BCE Menedzsment és Marketing Tanszék | Kapcsolat