[VIDEÓ HELYE]

Sokfelé nem műveljük meg földjeinket. A tisztázatlan tulajdonú vagy kedvezőtlen adottságú táblákon búzamezők helyett a parlagfű allergén virágporát lengeti a szél. Nem műveljük meg falusi kertjeinket, és egy szál zöldségért is a boltba szaladunk. A megtermelt árut a terjeszkedő óriási élelmiszer-kiskereskedelmi láncoknak értékesítjük; beindul a költségtakarékos, minőségrontó és árleszorító spirál.

Kimaradunk a második zöld forradalomból, mert könnyebb a géntechnikát veszélyesnek nyilvánítani, mint okosan és körültekintően felhasználni. A hagyományos mezőgazdasági termékeknél éppen a génmódosított (GM) élőlény (LMO = living modified organism) vagy termék elutasítása miatt elveszítjük a versenyképességünket, először az amerikai, majd az európai termékekkel szemben. Nem tudunk részt vállalni a fejlődő (eufémizmus nélkül egyszerűen éhező) országok problémáinak a megoldásában, és valószínűleg határontúli tanácsadóként sem kellünk a Kárpát-medencében.

Vagy bekapcsolódunk a második zöld forradalomba, a biotechnológia okos és körültekintő felhasználásával csökkentjük a környezetterhelést. A hagyományos mezőgazdasági termékeknél az LMO szelíd (a fajban amúgyis megtalálható gének ki- és bekapcsolásával) alkalmazásával versenyképességünket növelni tudjuk a GM-et elutasító zöld mozgalmak által korlátozott nyugat-európai országok termékeivel szemben. Fontos részt vállalhatunk a fejlődő országok problémáinak a megoldásában, és valószínűleg a legkeresettebb mezőgazdasági és vidékfejlesztési határontúli tanácsadók leszünk a Kárpát-medencében.

Az ökológiai gazdálkodás csak kis termőterületen folytatódik, a biotermékek főleg exportra kerülnek, a hívek és a termelők a megélhetési és érvényesülési nehézségeik miatt egyre agresszívebben hirdetik zöld nézeteiket.

Vagy belátjuk, hogy a hagyományos, de különösen az úgynevezett iparszerű mezőgazdaság oly mértékben környezetszennyező, hogy ha ma találnák fel, sohasem engedélyeznék. Ezért az ökológiai gazdálkodás egyre nagyobb termőterületen folytatódik, a biotermékek hazai piaca is kialakul, egyre bővül. A fogyasztókat nem csak a biotermékekbe vetett gyógy-hit ösztönzi a fogyasztásra, hanem a környezetkímélő termesztést, a tájmegőrzést, a hagyományos paraszti életmódot kívánják támogatni a vásárlással, ami a gazdagodó társadalom nagy részét potenciális ügyféllé teszi.